Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Knézy Judit: Élet a Festeticsek csurgói uradalmában a XVIII. század utolsó harmadában
kőművest. 1796-ban a közeli Berzencéről, amely még ekkor nem tartozott a csurgói uradalomhoz, származott be „passuális nélkül" Paulits Jakab, akivel hosszabb időre szerződött Nyitrai Pál csurgói tiszttartó, hogy két éven belül diákoknak alkalmas szállást, azaz házat építsen. Az épület fedéséhez szükséges fákat, a konyhára és egy kemencére szükséges 5000 téglát az uradalom adta ingyen, de a kőművesnek kellett elszállítania. Az Oskola utca 26-ban 104 öl hosszú, felül 10, másfelől 11 öl széles ház fala tömés vagy mórtégla lehetett. Az építkezés, azaz az első két év cenzusmentes volt, a harmadik évtől évente 4 forint 30 krajcárt fizetett két részletben, de sem robottal, sem napszámmal nem tartozott. Tűzre való száraz és dűlt fát kapott a tisztek által ki jelöltekből. Ahogy a ház elkészült, már minden javítás őt terhelte. Bizonyos termények, pl. dohány, méz, viasz, len, kender árusításával éppúgy foglalkozhatott, mint a helyi jobbágyok, de „kalmári portékákkal" már nem. A ház javításához, annak elkészülte után már csak készpénzért jutott épületfához. 67 15. Mészárosok A mészárosok többsége átmenetet képez az iparukból és a kereskedésből élők között, mivel többnyire a mészárszék mellé még vendéglőt, pálinkafőzést vagy különféle portékákkal való kereskedést is vállaltak. Örményeknek, zsidóknak, görögöknek is említették őket. 1770 márciusában kötött egyévi szerződést a csurgói üzletre Kottormán Katalin 30 forint évi árendáért, amelybe beletartozott másfél holdnyi kukorica és kender alá való föld, de ezeket köteles volt trágyázni. A mesterségével kapcsolatos elvárások a következők voltak: „egészséges, jó és kövér marhákat vágni... és mind az M. Uraságot, s annak tiszteit, mindpedig a szegénységet bötsületes és kövér hússal tartani... igaz fonttal mérni... amidőn a M. Uraságnak kivágnivaló gulabéli marhái vagyis eökrei lesznek, azokat köteleztetik kivágottatni... a faggyút az Uraságnak beadni". Az uradalom marháinak vágása után darabonként 10 font hús haszon járt. 68 A vízvári mészáros egyben vendégfogadót is bérelt az ún. Zsidó háznál, bort, pálinkát és húst „jó fonttal" mérve is árulhatott, marhát is felvásárolhatott ehhez. E három haszonvételért évi 26 forintot fizetett 1772. augusztus l-jén kelt kontraktusa szerint. 69 Az 1773. évi elszámolásokban több udvarhelyi mészárosról is szó esett, hogy cenzusukat befizették. A taranyi görögök (Simon János és Jankovics Antal) 1772. évi szerződésében vendégfogadóról, kukorica, égett bor, vagyis pálinka árulásáról esett szó évi 45 forint árendáért. Házat, kertet is kaptak, az udvarban akkor épülő sertésóllal. 70 177343an egy elszámolás egyetlen taranyi görögről beszélt, aki mészáros volt, ugyanis egy szélütött tehenet kellett levágnia és fontonként kimérnie összesen 8 forint 90 pénz jött így be. Ugyanő egy negyedfű üszőt is kivágott, mert „véraláfutás" érte. 71 16. Külső, messziről fogadott iparosok A távolabbról hívott, hosszabb-rövidebb időre szerződtetett - nem a csurgói uradalom éves vagy többéves árendásai közé tartozó - iparosok közül részben a Kanizsán lakókat, részben a keszthelyi központhoz tartozókat foglalkoztatták leginkább. Keszthelyről az 1760-70-es években főként az építkezésekkel kapcsolatos szakembereket fogadták. Utóbbiak jelenléte legpontosabban a
