Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Knézy Judit: Élet a Festeticsek csurgói uradalmában a XVIII. század utolsó harmadában
fűződtek a nagybirtokhoz, ők már bérmunkások, bár fizetésükben fontosabb szerepe volt a természetbeni juttatásoknak, terményjáradéknak, a gabonarésznek stb., mint a pénznek. Az egyes munkavállaló csoportokba tartozók más-más minőségben is felbukkantak: pl. vendéglős lehetett egyben mészáros, pálinkaégető is; árendás iparos elszegődhetett aratónak, kapásnak; jobbágyok családtagjai, zsellérek napszámosnak; molnár, jobbágy vagy a jobbágyok egész csoportja szerezhetett halászati bérleti jogot; jobbágy, zsellér szerződhetett fakereskedésre, pálinkaégetésre stb. Jelen tanulmányomban a csurgói uradalom árendásainak, iparosainak, kereskedőinek és más bérlőinek, időszaki szerződésű alkalmazottainak munkájára, fizetésére, lakáskörülményeire, az uradalomban elfoglalt helyére vonatkozó ismereteket elemzem az 1760-as évek végének, 1770-es évek elejének szerződései, 13 számadásai, 14 összeírásai 15 alapján. Közismert tény, hogy a csurgói uradalom alapos megszervezése - a keszthelyihez hasonlóan - már a keménykezű és a mendemonda szerint a jobbágylázadásoknak csaknem áldozatul esett Festetics Kristóf nevéhez fűződik. 16 Fia, II. Pál (1722-82) folytatta uradalmai korszerűsítését. Az ő idejében kezdődik meg az 1760-as évek végén, kisebb időeltolódással a keszthelyivel szemben, a csurgói uradalom központjában, majd távolabb is a major korszerűbb épületállományának létrehozása (1. ábra) mérnöki tervek alapján, kőművesek felfogadásával, továbbá a park és gyümölcsöskert kialakítása. 17 Iparosok is sorra szerződnek a mezővárosba és környékére, magyarok, németek, horvátok, szlovének, zsidók is. A keszthelyi építési szakemberek sűrűn megfordulnak ebben az időben itt a Dráva mentén. A robotosokat, időszaki munkásokat is gyakran irányítják az építkezésekre. A nyári mezőgazdasági feladatok ellátásához már nemcsak a jobbágytelkek után járó, de a különféle szerződésekben, bérletek fejében kiszabott s a kihágások miatt elvégeztetett 1 " robot sem elég. Az éven át szerződtetett béresek, kocsisok száma elenyésző, 19 ezért kell egyre inkább az uradalmi tiszteknek hosszabb-rövidebb időre időszaki munkásokat felvenniök a helybéliekből, távolabbi vidékek csoportjaiból, még a cigányok közül is. /. ÁRENDÁS IPAROSOK A csurgói uradalomban 1743-ban csak egy pintér, egy bodnár és egy kovács szerepelt az éves szerződésű ún. konvenciós iparosok között. 20 Ez a szám 1780-8 l-re alig változott egyetlen kovács és két pintér van a konvencionális tabellán. 21 A többi iparos főként zsellértelkekre került. Csurgón az 1767. évi házösszeírás szerint három iparos házas zsellérként került elszökött jobbágyok házába (egy szabó és két csizmadia), „az Uraság házánál" kitétel szintén egy csizmadia és két takács nevénél szerepel. De fizetett ekkor árendát mészáros (I6f), pálinkafőző zsidó (50), sövegjártó (30), vendégfogadós (6) és molnár. 22 Agaréven viszont egy szűrszabó (Maies Markó), egy kötéljártó (Kóczián Miklós), egy szabó (Zadravecz János), Háromfán egy asztalos (Lintner György) félszessziós jobbágyokként szerződtek 1771-ben az uradalommal. 23 A legtöbb árendás iparos szerződésében szerepel itt ebben az időben, hogy „tanult mestersége... lévén, az mezei munkát nem tanulta, a'hoz nem szokot... hogy mesterségit anál jobban űzhesse kívánván a robotát kész pénzzel váltani...". Az
