Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Knézy Judit: Élet a Festeticsek csurgói uradalmában a XVIII. század utolsó harmadában

ÉLET A FESTETICSEK CSURGÓI URADALMÁBAN A XVIII. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN Árendások és időszaki munkások KNÉZY JUDIT A Festetics család dunántúli uradalmainak kutatástörténetében első helyen áll a keszthelyi birtokközponttal kapcsolatos feldolgozások és forrásközlések sora.

1 A közeli keresztúri uradalomról egy alaposabb forrásközlés és méltatása jelent csak meg

2 egy 1770 körüli időszakból származó szerződéseket tartalmazó irategyüttesről. Mint a somogyi parasztélet múltjának kutatóját engem elsősorban a csurgói uradalom XVIII. századi forrásai érdekeltek, mivel e vidék paraszti életére vonatkozó adatokat, tárgyi emlékeket az 1970-es években kutattam és gyűjtöttem a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum számára.

3 Már előttem többen felfigyeltek Csurgó és környéke sajátos néprajzi arculatára, mint az 1920-as évek végétől Seemayer Vilmos,

4 Ebner Sándor,

5 Gönczi Ferenc,

6 az 1950-es évektől Kerecsényi Edit

7 és mások.

8 Kíváncsi voltam azokra a jog-, gazdaság-, társadalom-, közigazgatás-, művelődéstörténeti és néprajzi előzményekre, okokra, amelyek e táji-történeti csoport, a XLX. század végére kialakult sajátos paraszti gazdasági körzet formálódásához hozzájárultak. A Festetics család imponáló mennyiségű levéltári anyagának több csoportját vizsgáltam. Érdekelt, miként szerveződött a XVIII. század második felében az uradalmi alkalmazottak serege,

9 már ekkor is megvolt-e az a hermetikus elkülönülés a paraszti és a cselédcsoportok között, mint a XX. századra ez jellemző volt. A válasz nemleges, ekkor még nagyobb volt az átjárás az egyes rétegek között, s a nagy uradalmak cselédeinek lakáskörülményei semmiben sem voltak rosszabbak, sőt esetenként még kedvezőbbek, mint a jobbágyoké. Érdekeltek továbbá az 1730-40-es évek jobbágylázadásának s a későbbi jobbágyküzdelmeknek a körülményei és a jobbágymentalitásra vonatkozó adatok is.

10 Számos paraszti és cselédtáplálkozással kapcsolatos utalást találtam a csurgói uradalom iratkötegeiben XVIII. századi élelmezéstörténeti tanulmányaimhoz.

11 A Széchenyiek somogyi uradalmaiban foglalkoztatott konvenciós és árendás iparosok körülményeiről szóló összefoglalómban már hoztam a Festetics-uradalmakról is összehasonlító adatokat.

12 Kiderült, hogy milyen fontos mind az uradalom gazdálkodásában, mind a népéletben e létszámban aránylag csekély csoportnak a szerepe, melynek tagjai különféle szerződésekkel, többnyire zsellérként kötődnek az uradalomhoz, meghatározott, esetleg többféle szakmunkát végeznek, robotjukat pénzzel váltják meg, mellette űzhetik mesterségüket. Hasonló a helyzete a kereskedéssel vagy iparral és kereskedéssel is foglalkozóknak, azaz eltér az úrbéri kötődésű jobbágyokétól s az éves szerződésű uradalmi alkalmazottakétól. Az időszakos mezőgazdasági munkavállalók ismét más szálakkal