Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Bősze Sándor: Somogy a millennium fényeiben és árnyaiban
SOMOGY A MILLENNIUM FÉNYEIBEN ÉS ÁRNYAIBAN BŐSZE SÁNDOR Az ezredévet köszöntve 1895 szilveszterén éjfélkor Magyarország területén megkondultak a harangok. ,fiz év első napjának hajnalán az egész országban mindenütt megszólaltak a felszentelt harangok s hirdették az ezredik év virradatát és békülésre, testvériségre, közös alkotásra, közös működésre hívják fel a haza fiait - írta néhány nappal később a „Somogy" című hetilap egyik tárcaírója, - Immár 1000 esztendővel ezelőtt lépett közös frigyre Magyarország hét vezére és véráldozattal szentelte meg e szövetséget, amely (...)Egy európai nemzet sem állhat melléje mint egyenjogú, egy nemzet sem írta be véres betűkkel ezeréves történetét az örökkévalóság könyvébe és tett e mellett a civilizációnak, a hitnek, az emberiségnek, a haladásnak oly szolgálatot, mint a magyar. A hit szabadság, a vallási és nemzetiségi türelem sehol sem nyilvánult meg oly módon, mint a magyar nemzetnél. Es egy nemzet legritkább ünnepi esztendejének virradatán a politikai intolerancia, a politikai türelmetlenség búsít bennünket. Az szomorít, hogy vannak magyarok, akik ez ünnepélyeken való részvételüket feltételekhez kötik, sőt teljes távolmaradást, passzivitást hirdetnek. Tehát nem mindnyájunk számára, a politikai meggyőződés különbözősége nélkül alapította volna Árpád a magyar államot? (...) Hét politikai párt vagytok az országban; ... Heten voltak a nemzet vezérei is ezer év előtt a kik vérükkel biztosították a haza fennállását, boldogulását, virulását. Nos tehát, álljatok össze e nemzet ezer éves fennállása alkalmával, hogy közösen örvendezzetek népetekkel s közösen üljétek ünnepet az évek második ezredének kezdetén."^ A patetikus szavak jelzik, hogy termékeny talajra hullottak Apponyi gróf előbb írásba foglalt, utóbb pedig képviselőházi beszédében elmondott - a „Treuga Dei"-ről, vagyis az Isten békéjéről szóló - gondolatai. Bár a politikai fegyverszünet létrejött, nem tartott ki az esztendő végéig. 2 Az ezredéves fennállásához közeledő Magyarország űjság és szakfolyóirat - olvasó közvéleménye annak idején két vitára is odafigyelhetett. A millennium kérdésének eldöntése már 1879 óta diszkusszió tárgyát képezte a Századok hasábjain. 1882-ben a Békés Megyei Történelmi Társulat közgyűlése levélben szólította fel a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy döntse el a honfoglalás egykori időpontját. A tudós testület történelmi bizottsága a kérdés tanulmányozásával egy négytagú bizottságot bízott meg: két történészt, Pauler Gyulát és Salamon Ferencet, a történetíró-bibliográfus Szabó Károlyt, valamint a jogtörténész Botka Tivadart. Az utóbbi tudós - hajlott korára hivat-