Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Timár Péter: A szerdahelyiek Somogy megyei birtokai. 1. rész: Szerdahely

porta pauper déserta Veresalma, Gyarmat, Tótfalu, Irafalva, Szentlászló, Szentbalázs együttesen Bát Remete Szerdahely és Tótváros együttesen 6 1 1542. 6 1542-ben adott utolsó életjelet a kolostor. Ez évben a tőle alig néhány száz méterre levő Szentluka plébánosa még megfizette hadiadóját, az 1 forintot,

1

^ a szerdahelyi plébános már nem. A kolostor körül a középkorban végig erdő terült el, amit többször említenek. Egy részét az Imrefyek irthatták ki a várkastély kiépítése során, védelmi okokból is. Nagy József 1802-es Somogy vármegye térképe a mai állapotot tükrözi Kistótváros környékén. A térkép meglehetősen nagy segítséget ad az elpusztult somogyi települések felkutatásához a külterületi szántók és szőlők megjelölése révén. Az 1722-es urbáriális összeírás szerint Kistótvároshoz csak igen kicsiny szántóterület tartozott, jelentősebb erdőirtás 1722-1802. közötti időben történhetett.

1 8 Az 1540-es években Dersfy Farkas számos Kaposvár környéki falu adóját foglalta le Kaposújvár várához,

1 79 majd a vár eleste után testvére, István sok Tolna és Somogy megyei községet adóztatott Szigetvárhoz és a laki várhoz.

1HÖ Mindezek során a család ősi fészke, Szerdahely megmaradt a másik ág, az Imrefyek birtokában és az ő Gerence-völgyi birtokaik közül egy sem adózott Kaposújvárnak. Az Imrefyek 1560-ban új adományt nyertek Ferdinánd királytól Szerdahelyre és 15 másik birtokra.

181 Biztosra vehető, hogy az Imrefy-örökösök a szerdahelyi kastélyban maradtak, a felvidéki uradalmakban a család nem minden tagjának voltak érdekeltségei.

182 Székely Lukács és Verebély Mihály családi összeköttetések útján kerültek a birtokba. Ok ketten fele-fele arányban bírták pl. 1572-ben Gálosfalvát

1

*

3 éppúgy, mint Bőszénfalvát, Terjéket,

,8

'Karánt,

185 Szemetelekét

186 és Hárságyot. 1599-ben a dicajegyzék szerint Dersfy Ferenc sárosi főispánnak a kaposújvári uradalomhoz tartozó falvakban voltak birtokai, a Gerence völgye nem szerepel az összeírásban.

187 Ekkorra a Gerence-völgyi birtokok már olyan siralmas állapotba kerülhettek, hogy Dersfy a végrendeletében meg sem említette őket, csak arról intézkedett, hogy „István uramnak" azaz unokatestvérének, néhai Dersfy Farkas fiának - adják ki a Dersfy-jószágokról szóló levelek másolatát.

188 Az 1627-es összeírásban Gálosfalva, Bőszénfalva és Hajmás Imrefy Farkas kezén található 1/4-1/2-1/4 portával,

189 majd ez évben elhalálozván, a következő év elején Ákosházi Sárkány István, a kiskomáromi kerület főkapitánya és egyik katonája: Koszorús Péter nyerik el a nádortól.

190 165 l-ben örök adományként az Ákosházi Sárkányok kapják meg III. Ferdinánd királytól a Hajmástól dny-ra eső részt.

191 1653-ban a Kaposgyarmattól északra fekvő többi falu a kaposvári uradalommal együtt a Bakó-família használatában volt, de nyilván csak zálog-