Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Timár Péter: A szerdahelyiek Somogy megyei birtokai. 1. rész: Szerdahely
porta pauper déserta 1554. 80 Szerdahely város Tótváros 2 adózó 6 adózó 2 adózó 8 adózó 3 adózó 10 adózó 1565. 8 ' Szerdahely Tótváros 1571. K2 Szerdahely Tótváros 1572. 83 Dersszerdahely Imre fy János 1575. 8 ' 4 Szerdahely város Tótváros 12 8 adózó 10 adózó Látható, hogy Szerdahely sem a középkorban, sem a török korban nem tartozott a népesebb települések közé, és bár egy kiemelkedően gazdag főúri család központi, névadó birtoka volt monostorral, plébániatemplommal, legalább két kastéllyal, a mezővárosi fejlődésnek a csírái sem mutathatók ki. Vásárról, amire nevéből következtethetünk, a Szerdahellyel kapcsolatos mintegy 80 oklevélben egyszer sem esik szó. Hiányosak adataink a környék úthálózatáról. Csak feltételezni tudjuk, hogy a Zselicnek a vizsgált területünkkel kapcsolatban álló egyik legfontosabb útja az a széles földút lehetett, amely Hajmásnak és Gálosfa-Tótvárosnak ma is keleti határútja, a középkori Guzsalút. Két helyen is érintik az 1346-os osztálylevél határleírásaiban. 85 Ez az út összeköttetést teremt az Alma patak völgye és a Dombóvártól nyugatra eső területek között. Valószínűleg kapcsolatban állt vele az a ,,via antiqua", amely a szerdahelyi pálos kolostor keleti és déli oldalán, a Tótváros felé elterülő Örvényes és Sarkag nevű erdőket választotta el 1370-ben. 86 Ismét másik út volt az, amelyen a kolostor alatti malom felől menve elérték a Guzsalutat, majd ismét egy másikon nyugat felé letérve Ivánkafalva alatt jutottak ki a Gerence patakhoz. Közben átszelték a mai kistótvárosi bekötőutat is, ami akkor ,,via publica", közút. A Gerence völgyében végighaladó út létére abból következtethetünk, hogy a völgy teljes hosszában sűrűn települt volt, falvak, kisebb telepek, prediális helyek, malmok sorakoztak itt. A patakok vízhozama a maival összehasonlítva sokszorosan nagyobb lehetett. E téma külön tanulmányt érdemelne. Malmot hajtott a kistótvárosi patak is, és tudunk a szerdahelyi Szűz Mária plébániatemplom alatt újonnan létesített halászóhelyről 1470-ben. 88 Erről azt írják, hogy tőle nyugatra Szerdahelyi Imre fia István szántóföldjei terülnek el és a halászóhelytől éppen megpillantható a malom épülete. 89 Az oklevél alapján ez a malom a mai vasúti őrház alatti területre lokalizálható. Gálosfa és Szentluka puszta I860, évi telekkönyvi térképén az István-völgy déli csücskében a ma is fennálló majorsági épületeknek megfelelően ,,Puszta malmi 645." sz. telek van jelölve. 90 Az egykori malom utolsó nyomait a vízszabályozás és a vasútépítés tüntette el. Imre fia István birtoklásának emlékét azonban a mai napig őrzi az István-völgy elnevezés. 91 A szerdahelyi remeték másik halastava lehetett az, amelynek emléke a Barátrét elnevezésben maradt fenn Hajmás határában a Surján partján. 92
