Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Timár Péter: A szerdahelyiek Somogy megyei birtokai. 1. rész: Szerdahely
A XIV század végére tehető a család báti kastélyának kiépítése, ami III. Ders dédunokájának, Mártonnak fellépéséhez köthető. Márton, aki zsenge ifjúkorától kezdve fegyverrel szolgálta Zsigmond királyt, harcolva saját nagybátyja ellen is, pályája csúcsán a délvidéki hadak főkapitánya, szlavón vicebán és több vármegye ispánja volt. 53 O nem lakott Szerdahelyen és utódai néha Báti előnévvel szerepelnek. A Szerdahelyiek három ágának birtoklása Szerdahelyen 1408-tól követhető nyomon, amikor nagybátyja, Korom Péter fiának: Jánosnak Márton nagylelkűen visszaadta a király elleni összeesküvés miatt elkobzott zselici birtokait. 5 ' A XV század elejétől Szerdahely felét Korom Péter, majd leszármazottai: a Dancs-utódok bírták. Ok biztosan kimutathatóan Szerdahelyen laktak."A birtok másik része a kastéllyal Miklós mester Imre nevű unokájának és leszármazottainak a kezében volt és maradt egészen 1660ig. A kastélyt időközben megerődítették, sáncárokkal vették körül. Ez a XV század végére tehető. 1812-ben Rumy Károly György is megemlékezik Somogy vármegye leírásában az árokról, a kastély építészetéről mégsem tudunk semmi bizonyosat. 56 Az erődítési munkálatok bármelyik családtaghoz köthetők, hiszen ekkoriban valamennyi férfitagja katona volt. Leginkább mégis Imrefy (Fekete) Mihályra, Ferdinánd király későbbi budai várnagyára gondolhatunk. 51547-ben a kastély Imrefy Jánosé, 58 ennek alapján feltételezhetjük, nem pusztult el mindjárt a mohácsi csata után. Sőt, 1565-ben összeírták a szerdahelyi kastélyt tartozékaival együtt, Szigetvárhoz tartozó erősségként számontartva. Birtokosai ekkor Székely Lukács, Dersfy István, Verebély Mihály és Imrefy János volt. A Hajmástól Somogyhárságyig terjedő területen 14 település tartozott hozzá 44 portával. Tótvároson ekkor 3 telkes jobbágya volt a kastélynak. Ez is arra utal, hogy egy fennálló, használatban levő kastély fenntartásáról volt szó. 59 Ez 1536. évi portaösszeírásban Szenttamás 60 és Gálosfalva között szerepel „Thothwaras wel War eley'\ Imrefy Péter özvegye birtokaként 4 portával, 61 vagyis a várról elnevezett szerény település a mai Kistótváros helyén feküdt. Az 1534-es portaösszeírásban külön-külön említik Tótvárost és Péterfalvát, az előbbiben Imrefy Péter özvegye birtokos 2 portával és 4 szegény (pauper) portával, utóbbiban ugyanő l-l portával. 62 Tótváros egyébként e néven a forrásokban 1500-ban szerepel először, amikor Imrefy Lőrinc szentlukai kúriájának provizora elfogott egy jobbágyot, aki Tótvárosból Szerdahelyre akart költözni. 63 Kérdés, mi volt Tótváros neve a várkastély kiépítése előtt? Erre legfeljebb közvetett adataink vannak. Ders fiainak 1346-os osztálylevele alapján nagyjából ismerjük Szerdahely területének nagyságát. Ebből következtethetjük, hogy a mai Kistótváros területe is Péterfalvához tartozott körülbelül a völgy végéig, és itt faluszerű település a középkor végéig nem volt. 1370-ben a kolostor melletti, a remetéknek átengedett Sarkag nevű erdő helymeghatározása így kezdődik: ,, Prima namque meta incipit supra villám seu iobagiones eorundem fratrum in angulo eiusdem silve...", tehát a remeték faluja, vagy amint az oklevél szövege fogalmaz: jobbágyai felett elhelyezkedő erdő sarkánál. 6 ' A település nevének első felbukkanása idején feltehetőleg Szlavóniából telepített jobbágyok lakták, és előzőleg nem volt neve. 65