Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Timár Péter: A szerdahelyiek Somogy megyei birtokai. 1. rész: Szerdahely
Térképvázlatunkon látható, hogy nagyjából két egyenlő részre osztották Szerdahely területét. A déli részen állott a monostor, vele átellenben, mintegy szemközt feküdt Szerdahely a Szűz Mária-templommal. Péterfalva Szerdahelynek csak a két testvér osztozkodása során különválasztott déli részének neve volt. A monostor a későbbiekben következetesen szerdahelyi néven volt ismeretes. A határjárásban említett szentlukai szőlők a legutóbbi időkig megvoltak. A péterfai domboldalon ma is jól látható a határjárásban szereplő gyalogösvény. Az egykori malomra a múlt századi kataszteri birtokvázlaton a Pusztamalom felirat utal." A mai, névtelen kistótvárosi vízfolyást látva hihetetlennek tűnik, hogy itt még a XVI11. században is működő malom állott. 31 A kistótvárosi úttól keletre, a dombtetőnek tartó, a határjárásban említett út ma az erdő szélét képezi," a Guzsalút pedig egy széles földút, Gálosfa és Hajmás, valamint Somogy megye és a veszprémi püspökség határa ma is. Felső szakaszát Hajmás északi csücskében ugyanezen a néven nevezték. 36 A határjárás következő pontjában megemlítik: Ivánkafalva Szerdahely szomszédosa, 3 " 7 s köztük kettős határjelekkel szegélyezett út vezet nyugat felé a Gerence folyóig, azaz a mai Surján patakig. A patak mai elnevezése néhány évtizedes csupán, a XIX. század végén még „Víz-árok" felirattal szerepel a harmadik katonai felmérés lapjain, de a XVIII. században eredeti nevét, a Gerencét használták. 38 A középkorban feltehetőleg a mai Surján patak teljes hosszának ez volt a neve, az azonos nevű település a patak torkolata közelében feküdt. Lényeges pontja az osztálylevélnek, hogy a nemesi udvarházak számára is osztották ketté Szerdahelyt. Hogy valóban Péter mesteré lett a péterfalvi rész, és róla is lett elnevezve, az kiderül egy évvel később, amikor a kolostor egy telkéért, amelyen az ő kúriája állt, csereképpen nagyobbat adott a pálosoknak. 39 Más szóval kúriáját a monostor telkére építette és ez valószínűleg kiváltotta a pálosok ellenállását, mivel később a kúria miatt Péter mester utódai is zaklatásoknak voltak kitéve a pálosok részéről. Nem véletlen, hogy Péter kötelezte magát: minden évben 2 márkát ad a barátoknak Szent György és pünkösd között, továbbá 30 ajándékot, és ígéri, hogy megszerez nekik egy malmot. 10 Valószínűleg Miklós mester keze is benne volt a dologban, mert 1358-ban az ügy I. Lajos király elé kerülvén, Miklós mester felszólítást kapott a királytól, hogy mindazokat a javakat, amelyeket a kolostor alapításakor ő maga adott a Szent László egyháznak és most elfoglalva tart, adja vissza a remetéknek. 4 ' Ekkor került sor arra, hogy a pálosok tartományfőnöke, Miklós kérésére I. Lajos király átírta és megerősítette Ders fia Miklós mester 1335. évi privilégiális oklevelét, vagyis a kolostor alapítólevelét, mert a pálosok csak így látták garantálva a nekik adományozott birtokok jogait. 42 Az idézett két oklevél és a térképvázlat láttán felmerül a kérdés: hol álltak az említett templomok, és hol fekhetett Péter mester kúriája? A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum adattára értékes információkat nyújt mindezekről. 43 1967-68-ban a Surján patakon átívelő új híd és a nagy ívű útkanyar építésekor a gálosfai határban, a kistótvárosi elágazásnál a földmunkák során több helyütt téglafalak kerültek elő. A völgy keleti ol-
