Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés

szerveződéseket valamiféle katonai demokráciának tartják, ahol a vezérek tanácskozások után döntenek... A honfoglalás nagy műve elképzelhetetlen állami, politikai és katonai szervezettség nélkül. A politikai vezetés az egész gazdálkodási folyamatot, a termelést, a gazdasági hatalmat is kézben tartotta, irányította. Avastermelés a legfontosabb alapanyag, ezért erről feltehetően úgy egyezkedhettek, mint a sóbányákról... 53 Az akadémikus történetírás tagadja a hunok, avarok, onugorok magyar nyelvűségének a lehetőségét is. Más hasonlóságot, rokonságot is tagadnak, amíg tehetik... Igaz, hogy a hun, avar, onugor, bolgár nyelv ismeretlen még, de az ortodox finnugoristák „tudják", hogy „nem beszélhettek magyarul, a magyarokhoz semmi közük nem lehetett." Bakay Kornél és mások nyelvi bizonyítékokat is felhoznak a rokonság igazolására, és várhatóan ez a bizonyítás folytatódik. Én megelégszem most azzal, hogy a politikai hatalom eredetében, gyakorlatában keressem a hasonlóságokat. 54 A honfoglalás „kötelező ünneplésében" benne van mindaz a zűrzavar, amit történetírásunk okozott az elmúlt időszakban. 55 Amit most a szekerekről írok, töredéke annak, amit írni kell. A sztyeppéi életforma és civilizáció, az állandó mozgás elképzelhetetlen a szekerek nélkül. A hadi sikerek titkai is keresendők, hisz az utánpótlást szekereken kell biztosítani, a gyors helyváltoztatás készsége és képessége a hunok győzelmei óta a „nomádok" győzelmeinek záloga a XVI. századig! A szkíták nem tehettek volna akkora „vándorlásokat", mint amiről tudunk. A későbbi népek sem. A szkita szekereket lásd: The Times 182. o. 56 Missura-Sipos 17. 57 Magyarország története 588-91. 58 Minden erdélyi hágót megnéztem. Az állatállomány, a szekerek, a hadak csak az összes igénybevételével volt megjárható a pusztulás veszélye nélkül. Sem az állatállomány, sem az emberek nem bírják utánpótlás, megfelelő szervezett gondoskodás nélkül a sok száz kilométernyi utakat. A magyar történettudomány jelesei mindmáig nem tudják mit jelentett félmillió embert 1500-1800 km-t elvezényelni a célpontig. „A fejlett nyugat" elit hadai 100-150 km után már a lovaikat falták léi, mert nem volt utánpótlásuk, - minden X-XII. századi támadás során a Kárpát-medencében. A keresztesek sem tudták megszervezni rablások nélkül útvonalaikat még a XIII. században sem... Ha nem rabolnak, akkor elpusztulnak. 59 Erről a „vereségről" még írni fogok. László Gyula, Padányi Viktor, Götz László, Bakay Kornél álláspontjával egyetértek. 60 A besenyőkkel később is jó a magyarok kapcsolata, szövetségesi. 61 Azért erőlteti Fodor István, Györffy György a bolgárok elleni hadjáratot egy évvel előbbre, mert így a tervszerűség kiiktatható? Úgy vélem, Zakinthinosz és G. Osztrogoszkinek, Llóman Bálintnak igaza van amikor a magyar-bolgár háborút 895 tavaszára és nyarára teszi. A követjárások, megegyezések, a hadak előkészületei, az utak megtétele időt igényelt. A 894-es első bolgár győzelem után aligha kezdtek a magyarok csatába 984 őszén vagy télen... Tavasszal, 895-ben viszont indokuk volt a bolgárok visszaszorítására, összefogni Bizánccal... 62 A Rusz állam ereje északon katonai védelmet parancsolt. A viking terjeszkedés szándékát, ami a X. században be is következik, a magyarság vezetői érzékelték, ismerték. Ezért védte az északi szárnyat Árpád serege. 63 Gömöri (Honfoglalás és régészet) 26964 Ezt a tanulmányt azért írtam, hogy jelezzem a magyar honfoglalás történetét valós gazdasági, társadalmi törvényszerűségek, új forrásvizsgálat alapján, előítéletek nélkül, reálisan kell meginni. A mai helyzet tarthatatlan és méltánytalan. Talán meg lehet írnom a somogyfajszi Emlékhely hiteles történetét, és a somogyi vastermelés kutatásának eddigi történetét és várható lehetőségeit, fontosságát! Ta-