Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés
után megindultak azok ellen az erők ellen a hadjáratok, akik Pannóniára történelmi jogon igényt tartottak. Ezeket a háborúkat éppúgy, mint a honfoglalást, céltalan, kalandozó hadjáratoknak írta le történetírásunk a nyugati ellenséges források szellemében... Amióta Vajay Szabolcs a hatalmi erőviszonyok, diplomáciai összefüggések és a források elemzése után bebizonyította ezeknek a hadjáratoknak a tudatosságát, preventív jellegét, azóta a legjelentősebb hazai történészek is megváltoztatták a hivatalos, akadémikus álláspontot. (Dienes István, Györffy György.) Ennek ellenére tankönyvekben szinte mindmáig a régi szemlélet uralkodik. A honvédség számára a „nevelőhatás növelésére" teljesen ellenséges szemléletű szakkönyv kelti a ellenszenvet a rabló, kalandozó magyar harcosok iránt. (Kordé Zoltán, Petrovics István). A honfoglalás tudatos előkészítésénél, diplomáciai, katonai, gazdasági tekintetben mind ez idáig Padányi Viktor adta a legteljesebb összefoglalást. Ót azonban még ma sem ildomos idézni és számításba venni. Őt ellenségnek kell tartani, mivel a finnugor elméletet, hipotéziseket nem fogadja el, és Mezopotámia felé, Szumér irányába tekint, és az akadémikus álláspontot még ironizálni is merészeli. (Bartha Antal) Nagyon röviden szólni akarok a honfoglalás diplomáciai, katonai előkészítéséről. A honfoglalás időpontját a millennium előtt nyomozták ki történészeink. (895) Hóman Bálint a honfoglalás és a bolgár háborút egyaránt 895re teszi. Győrffy György és Fodor István a bolgár háborút 894-re, és a honfoglalás kezdetét 895-re megerősíti. 60 Az előkészítés a Kárpát-medence felderítése, és az esetleges elfoglalása érdekében: 862-ben volt az első hadjárat a keleti frank birodalom területén. 881. Magyar-kabar sereg segíti Szvatplukot Bécs alatt, 892. közös hadjárat a keleti frank uralkodóval Szvatopluk ellen, 894. Szövetség Szvatoplukkal, Pannónia megtámadása. (Fuldai Évkönyv) Miért ez a négy hadjárat Etelköztől 13001400 km-re? Teljes joggal feltételezhetjük, hogy azok ellen folyik, akik a Kárpát-medencei honfoglalást akadályozhatják. A 894-es háborút pedig az elővéd harcának, hadjáratának foghatjuk fel. A magyar sereg győzelmes csatákat vív, nem is megy vissza Etelközbe, bevárja a honfoglalókat. Szvatopluk is meghal, a Kárpát-medence elfoglalható. Diplomáciailag az előzetes szövetségkötések logikusak, célszerűek. Mindez, ma már a hivatalos, akadémikus történetírás eseményfelsorolása szerint! Miért nem veszik észre ebben a logikát, célszerűséget hivatásos történetíróink? Ok tudnának erre válaszolni, feltételezésbe nem bocsátkozom. Az elővéd, a fürkészek, felderítők előkészítése, eredményeik után nézzük mi történik a szárnyakon. Egy tömbben félmillió ember nem indulhat el, amikor északon a viking-varég Kijev veszélyeztethet, délen a bolgárok, akik uralmuk alatt tartották a Havasföld egy részét és Erdélyt, talán az Alföldből is valamit... 893-ban, Simeon előtt, úgy látszott nem lesz nehéz a bolgárokon győzedelmeskedni. Simeon azonban 894-ben a bizánciak megtámadásával és győztes csatájával hirtelen jelentős hatalommá vált. A Kárpát-medence elfoglalása csak a bolgárok erejének megtörésével válhatott valóra. A bizánciaknak is érdekükben állt szövetségre lépni a magyarokkal. Nikétász Szklérosz 894-ben hajón megy az Al-Dunán, és tárgyal a magyarok két fejedelmével. A bolgárbizánci összecsapás 894-ben történt. A logika is ezt diktálja, hisz a fiatal uralko-