Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés

kocsik álltak, amelyeken nagy tömeg ezüstholmi volt, tálak és kosarak, s azonkívül még sok állatfigura, szintén ezüstből készítve, melyek semmiképp sem maradtak el a mieink mögött. Ilyen fényűzés van a türkök fejedelménél. „A követet rendkívül gazdag ajándékkal látta el a kagán, még egy kirgiz rabszolganőt is adott neki a távollét magányának elűzésére. A kagán gazdagsága, az udvar pompája vetekedett a bizánci udvaréval. Melyik európai királyi udvar mondhatta el ezt a VIL—XII. sz. között? Markó Poló hasonlóképp írt Kublaj kán udvaráról, jóval később XIII. században. A Dzsinkisz kán által teremtett mongol birodalomról és kánjairól, államáról, már elismeri a magyar történetírás jelese Vásáry István is, hogy a mongolok olyan állami integrációt értek el, ami a birodalom több évszázados összetartásához kellett. Valóban ez a birodalom, ez a sztyeppéi állam maradt meg együtt a legtovább. Csak hát Európában „államnak" tartják azokat a hatalmi szervezeteket is a középkorban, melyek néhány évtizedet éltek, aztán részekre szakadtak. A VI-XII. század közt melyik európai állam tudta nagyjából egészéből két évszázadon át folyamatosan egyben tartani államszervezetét? Nagy Károly birodalma hány évig maradt együtt?... Ki mondja ennek alapján, hogy a frankok hatalmi szervezete nem volt állam?... A türk hatalom megteremtéséhez bizonyíthatóan, források segítségével is igazolhatóan a vastermelés szolgáltatta azt az erőt, amire a gazdaságnak, a katonaságnak a mozgási energiákhoz szüksége volt. Nem kell az eszközöket, közvetett bizonyítékokat sorolnom. Amikor Zemarkhosz a szogdok földjére ért, vasat áruló türkökkel találkozott. A Csou-su és a Szuj-su évkönyvekben szólnak a türk kovácsokról. Csousu türk eredettörténetében leírja, hogy a zsuanzsuanok alattvalói voltak a türkök, és vaskovácsoknak tartották őket, ekként szolgálták birodalmukat. A források nem mulasztják el megemlíteni, hogy a türkök országa vasban bővelkedik. Hiüan-cang kínai zarándok lejegyzi a 7. században, hogy fa helyett a türkök vas ágykeretet használtak. Az Altáj hegység vidékéről közismert, hogy a türkök ősi központja, kultikus és hatalmi és gazdasági tekintetben egyaránt. A Jenyiszej és a többi folyók környékén a gyepvasérc sok lehetett, ismeretes a Tuva környéki avar-türk vaskohászat is. A kínai és a sztyeppéi vaskohászat, vastermelés eltérő. Kínában

39 nagyobb hővel olvasztották a vasat, és legtöbbször folyékonyan formába öntötték. A sztyeppén a vasolvasztás összetartozott a kovácsolással, mivel a limonitból (gyepvas) kinyert vasat a kovácsok vették kezelésbe. Míg a vasércek csak egyes régiókban találhatók, a gyepvas minden vizenyős, lápos helyen megtalálható. Az ősi vastermelésnek ezt a módját a magyarság a sztyeppén is gyakorolta, éppúgy, ahogy a türkök, más sztyeppéi népek tették. Épp ezért fontos lenne sokat tudni az altáji, jenyiszeji, a kazáriai vasművességről. Vas és hatalom A fémek az emberi hatalom legfontosabb építőanyagai. Nélkülük az emberiség elszaporodása, milliárdos lélekszáma elképzelhetetlen. Magas civilizációt teremteni, városokat építeni, közlekedési eszközöket készíteni, haté-