Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Függelék - I. Tudományos rendezvények 1995-ben

FÜGGELÉK Összeállította: Szili Ferenc 1. Tudományos rendezvények 1995-ben A) Harmadízben rendeztük meg a Közgyűjteményi Napot 1995. október 11-én a Megyei és a Városi Könyvtárban. Szili Ferenc levéltár-igazgató, az intézmény által megjelentetett kiadványokat ismertette. Király István Szabolcs a Megyei Múzeum igazgatc)ja, a múzeum tudományos munkájába illesztette a színvonalas kiállításokat. Kálmán András a Pedagógiai Intézet főmunkatársa, az intézetben végzett munkát vázolta fel, középpontba állítva azokat a pedagógiai programokat, amelyek végrehajtásában jelentős szerepet játszanak. Hegedűs Tibor a Megyei Művelődési Központ igazgatója szerint a kiadványozás a módszertani és tudományos munkájuktól sohasem volt idegen. A hozzászólások során Szabados Péter a Somogyi Kultúra c. folyóiratot, Károly Irma pedig a népművészeti kiadványokat ismertette. Végezetül Czinkné Bükkösdi Valéria a könyvtár igazgatóhelyettese az adattárak és a bibliográfiák készítésének módszereit vázolta fel. Varga Róbert könyvtárigazgató zárszavában az együttműködésből adódó lehetőségekről beszélt. A Megyeháza nagytermében dr. Kolber István a Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg a Somogyi Levéltári Nap '95 rendezvényt. A 150 főnyi közönség jelenlétében Dankó Imre akadémiai doktor ,,A magyar falu a XVI-XVII. században" címmel tartott előadást. Az előadást csak részletében közöljük. Arra a kérdésre, hogy miért a XVI-XVII. század magyar falujáról szeretnék beszélni, azt válaszolhatom, hogy a rendkívül kedvezőtlen, sőt veszélyekkel teli körülmények között élő XVI-XVII. századi Magyarország akkor, azokban az időkben élte egyfajta, sajátos virágkorát. Erre az időre fejlődtek ki a maguk feudális települési viszonyaik közt, falvaink. Ennek a kornak a végén megy is aztán veszendőbe, dől pusztulásba a magyar falu, illetve alakul át a megmaradtak rendszere, külső és belső rendje. Ahhoz, hogy a XVI-XVII. század magyar falvak életét, külső és belső rendjét, szerepét a korabeli magyar társadalomban megérthessük, ajánlatos - márcsak a millecentenáriumra való utalás miatt is - falutelepüléseink történetét nagy vonalakban megismernünk. Falvaink történetének ismerete, kutatottsága tekintetében igazán szerencsés helyzetben vagyunk. Sok különböző értékű előtanulmány után éppen a közelmúlt legjelentősebb történészei (egyben nagy hírű levéltárosok is) foglalkoztak a magyar falvak történetével a honfoglalástól kezdődően a XVII-XVIII. század fordulójáig, hangsúlyosan a falvak kialakulásával, középkori történetével. Elsősorban mélyen tisztelt professzoraimra gondolok, először is Mályusz Elemérre, aki ugyan nem kimondottan a falvak