Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés
tudatban is másokká váltak! A sztyeppe olyanná vált, különösen az európaiak szemében, mint egy örökké áradó megzabolázhatatlan folyam, amelyben népek sodródnak látszólag értelmetlenül, aztán eltűnnek szem elől, elmerülnek az áradatban és az érthetetlen örvényekben, majd újra előbukkannak távol, vagy más néven, vagy hasonlón, netán ugyanazon! A sztyeppéi régiónak, Eurázsia Kárpátoktól Mandzsuriág tartó széles sávját nevezzük a negyvenedik szélességi foktól északra. Az éghajlat kontinentális, kevés a csapadék, nagyok a hőmérsékleti különbségek, óriásiak a viszonylag könnyen járható terek, a fő növényzete füvekből áll, de vannak fás, ligetes területei. Az Urál, az Altáj és a Tien Sán is átjárható. Vadlovak, bölények, tulok, a szarvasmarhák vad ősei, vadjuhok, kecskék, a melegebb részeken tevék, őzek, szarvasok, a hidegebb részeken jávorszarvasok, rénszarvasok és sok apróbb állatok legeltek. Ezekre vadásztak a tigrisek, farkasok és más ragadozók. Medvék az erdős területek lakói voltak, azok ma is. A Szibériában talált jégbe fagyott mamut titka valamiféle szörnyű természeti katasztrófát igazolt. A sztyeppe madárvilága is rendkívül gazdag. Más a folyóknál és mocsaraknál és más az erdős, ligetes, füves vidéken, méginkább a sivatagos tájakon... 13 Ez a régió a vadászok, az ingázó nomád állattenyésztők világa! A Kárpát-medencét is a sztyeppe részének tartják sokan. Ez részben igazolható. Hasonló az éghajlat a füvek fajtái, a növény az állatvilág összetétele. Az is igazolható, hogy sztyeppéi hatalmi mozgás keleti iránya itt záródott. Hangsúlyozni kell a különbségeket is. Ezeket őstörténetünk szempontjából nagyon lényegesnek tartom. A Kárpát-medence zárt egység, a sztyeppéi régió és Európa közt. Itt a vegetáció nem szakaszos, mint a sztyeppe száraz területein. Ezért itt a legeltetés ingamozgást soha nem igényelt. Az áradó alföldi folyók után teljesen mások a legeltetés feltételei mint bárhol. Méginkább speciális a Dunántúl, ahol összefüggő őserdők lehettek, ezeket kellett kiirtani a legeltetés érdekében... Mi következik ebből? A Kárpát-medencében nem lehettek a nomád állattenyésztőknek olyan ingamozgásai, mint a Góbi-sivatag környékén vagy az Altáj mentén a türköknek, mongoloknak! Az ingamozgásra utaló páros vezéri nevek hatalmi mozgás igazolói lehetnek, de termelési mozgásé nem! 1 ' Miért rohantak volna át jó legelőkön a pásztorok nyájaikat terelve, ha nem volt muszáj? 1 '' Hogy népesült be az sztyeppe? Mikor? Az ember fokozatosan haladt a meleg öv kellemes édenéből észak zord vidékeire. Ahogy az éhség rákényszerítette! Már az ősközösség tízezer évvel ezelőtti időszakában is így volt, a halászat, vadászat, gyűjtögetés alkalmával, de később is. Azt látjuk, hogy még a civilizáció is fokozatosan halad délről északra. A legalsó, legdélibb régió: Egyiptom, Mezopotámia, India meleg vidéke. A következő sáv a kellemes mediterrán világ és Kína, aztán következik a zordabb, mérsékelt éghajlati öv civilizációja a középkor végétől. USA, Kanada, Anglia, Európa, Japán. 16 A sztyeppe lakói délről érkeztek a jégkorszak után több hullámban. A Tom folyónál, az Uraiban és Szibériában a sziklarajzok vallanak erről az időről és életmódról. A Tom folyó környéki sziklarajzokat 10 000 évvel ezelőtt festették. Máshol, később is rajzoltak sziklákra az ősi vadászok, halászok. 17 Ezekben az ábrázolatokban olyan motívumok fedezhetők fel, amelyek a honfoglaló magyarok díszítő művészetében, jelképeiben is megtalálhatóak. (Életfa, napkorong és napszimbólum, napszarvas, szarvasok, madarak). A szarvasok még a hideg időjárást bizonyítják, mivel a rénszarvas, jávorszarvas meleg vidéken nem
