Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Tilkovszky Lóránt: „Ütött a cselekvés utolsó órája." Bajcsy-Zsilinszky Endre 1942. február 4-i memoranduma Horthy Miklós kormányzóhoz

másba. Példaadóan szigorú és teljes megtorlás nélkül a másik két nagyobb cél sem érhető el. Ez a sajkáskerületi és újvidéki pogrom a magyar nemzet, a magyar állam becsületét, nemzetközi jó hírét, ezeresztendő erkölcsi tőkéjét kezdte ki: iszonyú erejű és irgalmatlan kell hogy legyen a megtorlás is. Nemzeti korszakban történt ez a gyalázat. Minden becsületes magyar hazafi csak szégyenpírral orcáján veheti tudomásul. Minden szépítgetés, kendőzés csak akadálya volna a nagy célnak: a teljes megtorlásnak, a jogrend teljes helyreállításának és a lehető legteljesebb jóvátételnek. Kormányzói biztos kiküldése Ennek a hármas egy föladatnak megoldásához természetes eszközül kínálkozik a mi rugalmas történelmi alkotmányosságunknak az a gyakorlata, hogy rendkívüli helyzetekben rendkívüli intézmények vegyék át a rendes intézmények szerepét. Ilyen rendkívüli, mégis ősien magyar alkotmányos intézmény maga a kormányzói hatalom. És szűkebb méretű rendkívüli feladatok megoldására ilyen: a homo regius vagy a kormányzói biztos kiküldése. Kormánybiztos itt nem boldogulhat a maga korlátolt tekintélyével és hatalmával, itt már csak magának az államfőnek, az ország kormányzójának teljhatalmú képviselője mentheti meg valamiképpen a helyzetet. A teljhatalmat természetesen nem alkotmányellenes értelemben gondolom, hanem csupán a magyar alkotmányosság közjogi és a magyar Corpus Iuris

52 egyetemes jogi keretei között. Kormányzói biztos miniszterelnöki ellenjegyzéssel a magyar törvények keretei között az államfő nevében, közvetlenül Neki alárendelve, intézné első fokon, a pártatlan vizsgálat után a megtorlás, a jogrend helyreállítása és a jóvátétel elindítását és tárgyi, személyi biztosítását. Ez gyakorlatilag csak azt jelenthetné, hogy a) a kormányzói biztos azonnal - gyors és pártatlan vizsgálat után gondoskodnék minden olyan katonai és csendőri alakulat, elsősorban a kémelhárító osztály ottani szervei és olyan polgári hatósági személyek leváltásáról és kicseréléséről, amelyek illetőleg akik a legkisebb mértékben is részesek a pogromokban, vagy e részességgel alaposabban gyanúsíthatok; b) minden helyén maradó és újonnan beállított polgári és katonai parancsnokság, polgári hivatal közvetlenül a kormányzói biztos felelős joghatósága alá rendeltetnék; c) a kormányzói biztos intézkedésére és legfelsőbb ellenőrzése alatt minden a pogromokban nyilvánvalóan vétkes, vagy abban alaposan gyanúsítható katonai és polgári személy ellen, katonai és polgári rangra való tekintet nélkül, de mégis annak a természetes igazságszolgáltatási elvnek figyelembevételével, hogy legelsősorban az értelmi szerzők és a nagy bűnösök kerüljenek hurokra, megindulna a rögtönítélő büntető eljárás, akként azonban, hogy a kormányzói biztosnak joga legyen mind a katonai, mind a polgári rögtönítélő bírói testületek összeállításába, legalább személyekre szőlő vétóval beleszólnia; d) a kormányzói biztos működése messzemenően kiterjedne a jóvátétel előkészítésére is, ez a jóvátétel pedig fölölelné a pogromok során életüket vesztett és vagyonúkban károsult személyek minden családi hozzátartozóiIli