Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés
zált irányzat, hogy a dicső múlt nem igaz, az első magyar történetírók kitalálták az ősi magyar nagyságot, dicsőséget, a honfoglaló magyarok vezéreikkel együtt műveletlen barbárok voltak, a fejlődésben lemaradtak a Kárpát-medencében talált népektől, és Európa „fejlett", keresztény államaitól... 5 Száz évnél hosszabb idő kellett hozzá, hogy felzárkózzon a magyarság Európához és indogermán eredetű szerzetesek, lovagok segítségével államot hozzanak létre... 6 Ma is ezt állítja akadémiánk történetírása. Egyébként az indogermán őshaza is állandóan vándorol... Ma már sok történész kimondja nyugaton, hogy ez a nacionalista történelmi szemlélet zsákutca. Mint ahogy a nacionalizmus is kétségtelen eredményei mellett ma már nem példa, az általa keletkezett tragédiák szörnyűek, visszataszítóak. A termelőerők fejlődését nem nemzeti keretben végzi a tőke. A tőke nemzetközivé vált, és az eszmének is ezt kell követnie. 7 Európa pedig nem a legfejlettebb, sőt!... Európa egész régióját a globalitás jegyében szervezi, a tőke érdekeinek, a gazdasági erők centralizálásának, a versenyképesség érdekében. A részekre tagolt Európa nem versenyezhet az Amerika - Kanada és a Japán-Kína ,,kis tigrisek" régióival. Ezért a nacionalizmus nyugaton visszavonul, keleten még él. A hatását ismerjük Boszniából, a csecsének háborújából. Látjuk a hatását a határainkon túlra kényszerített magyarságon. Minden befolyásolja a honfoglalás kutatását és az 1100. évforduló megünneplését. Európa politikai vezetőinek gondolkodását alapvetően megváltoztatta, hogy két régió a világban versenytárs, sőt előtte halad. Az erőket át kell rendezni, újjá kell szervezni, különben a következmények beláthatatlanokká válhatnak. Az európai tudományos gondolkodást, az indogermán, majd az indoeurópaivá átkeresztelt történelmi szemléletet gyökeres átértékelésére késztette és késztetik a modern régészeti feltárások eredményei. Ez a hatás a magyar őstörténetkutatás felfogásában még alig tapasztalható, változás még nincs. Nem véletlen, hogy a változtatás szükségességét nyugaton élő magyar történészek fogalmazták meg. Götz Lászlónak és sok másnak módja és lehetősége volt közvetlenül tapasztalni és tanulmányozni a nyugaton történt tudományos változásokat, átolvasva a szakirodalmat." A változás lényegéről tőle idézek. ,,A legutóbbi 80-100 év régészeti kutatásai olyan ősi műveltséget tártak fel Elő-Ázsia területén, amilyenekről a XIX. sz. tudományosságának fogalma sem lehetett. Akkoriban úgy vélték, - főleg a Biblia és a régi indogermán nyelvemlékek alapján -, hogy az emberiség kulturális fejlődése a szemita és az indogermán népek megjelenésével kezdődött. E szilárdnak látszó alapokra építette fel a XIX. sz.-i európai tudomány a maga őstörténelmi és nyelvtörténeti szemléletét, amelynek kiindulópontja, alappillére természetesen az indogermán kultúrprioritás volt." ,,Az európai tudósok régtől fogva abban a kényelmes hitben ringatták magukat, hogy elsősorban a fehér faj s másodsorban pedig az európaiak ténylegesen fölötte állnak az emberiség többi részének, s hogy a civilizáció fejlődése és eredete jogosan nekik tulajdonítható. Az indoeurópai nyelvek közös rokonságának a felfedezése csak erősítette ezt a hitet. Kialakult az a szemlélet,
