Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Tilkovszky Lóránt: „Ütött a cselekvés utolsó órája." Bajcsy-Zsilinszky Endre 1942. február 4-i memoranduma Horthy Miklós kormányzóhoz
katonai közigazgatás alatt történt újvidéki atrocitásokat emlegetett úgy, hogy az volt az érzésem, a miniszterelnök úr összevéti a régebbi dolgokat a mostaniakkal. Csak jóval utóbb, az újvidéki pogromról kapott értesüléseim során ébredtem rá, hogy mikor én a miniszterelnök úrnál jártam, emlékezetem szerint január 22-én, akkor már javában folyt az újvidéki hivatalos katonai pogrom. Vagyis én még január 21-én du. 2 és 3 óra között figyelmeztettem a miniszterelnök urat a zsablyai vérfürdőre, s ő még ezen a napon telefonált Újvidékre, vagyis az újvidéki pogrom első napján, de a miniszterelnöki utasításnak a világon semmi hatása nem volt, mert a háromnapos újvidéki pogrom a maga módján, a maga sínéin, a maga árja becstelenségével bonyolódott le. 3 " Ilyen méretű gyöngeségről kevés miniszterelnök tett még tanúbizonyságot Magyarországon. Es én igenis megállapítom a miniszterelnök úr súlyos politikai felelősségét ebben a kérdésben: nem mondhatja, hogy senki sem figyelmeztette volt idejében. Legalábbis az újvidéki pogrom ügyében ideje és módja lett volna a miniszterelnök úrnak cselekednie, vagy ha cselekvésre nem volt elég ereje, nála erősebb férfiak és hatalmasabb alkotmányos tényezők segítségéhez fordulnia. b) Az újvidéki katonai pogrom Mondhatatlan megdöbbenéssel vettem - ezek után - a híreket az újvidéki vérfürdőről. Nem akartam hinni szememnek, fülemnek. Hogyan? Tudomásom szerint igen komoly kormányzati kijelentések hangzottak volt el a délvidéki szerb kisebbség felelős képviselői előtt arról, hogy a sajkáskerületi pogrom befejeződött, s ezzel általában befejeződött az egész szomorú - remélhetőleg átmeneti - polgárháborús korszak. A miniszterelnök úr előttem tett ama kijelentése is, hogy mégjanuár 21-én telefonált Újvidékre, ne legyen semmi kegyetlenkedés, komoly kormányzati elhatározást igazolt. Erre kiderül, hogy az újvidéki pogrom nemcsak kegyetlenségében múlja fölül, vagy közelíti meg a sajkáskerületit, hanem jellegében is világosabban hivatalos katonai pogrom volt. Mi az közelebbről, ami súlyosabbá teszi az újvidéki pogromot a sajkáskerületinél? Először az a körülmény, hogy már egy megelőzéi kéthetes véres pogrom után következett, másodszor a szerb fegyveres összeesküvők támadásainak hiánya, hiszen Újvidéken nem fegyveres támadás indította el a tragikus események lavináját, mint ahogy az Zsablyán történt, harmadszor a szegedi hadtestparancsnok s a városi állomásparancsnok - egy személy, két személy? 3 " - jelenléte és felelőssége az eseményekért, negyedszer az egész pogrom aljasul kiszámított, előre kitervelt volta, minek számtalan bizonyítéka van, ötödször az alábbi plakát, melyet szinte hihetetlenül gyalázatos, magyartalan fogalmazásban itt szóról szóra közlök, szellemében is, nyelvében is iszonyú dokumentumául a mai korszaknak: ilyen magyarsággal legfeljebb az 1919-es idők román tábornokai borzolták volt a megszállott ország magyarságának idegeit. Egyetlen percig sem lehet kétséges, hogy ezt a plakátot magyar ember nem fogalmazhatta meg, úgy hangzik, mintha idegen anyanyelvű s magyarul csak igen gyarlón tudó valaki idegen nyelvből fordította volna.
