Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Paál László: Somogy megye sajtója 1891-1918 (Második közlemény)

ségi és 48-as párt hivatalos közlönye" jelzés került. A lap felelős szerkesztői 1903-tól: Karosa Ödön, Karácsonyi Aladár, Szunyogh Mihály, Rózsa (Rusa) Ernő és Pete Márton. Kiadóként Szalay Imre, majd Szalay Károly és Rózsa (Rusa) Ernő közösen, végül Rusa Ernő jegyezték a lapot. Utolsó száma 1908. december 20-án jelent meg. Alcímének megfelelően legfőbb célja volt a függetlenségi párt politikájának terjesztése, pozíciójának erősítése. Mindenekelőtt az országgyűlési és választási pártharcokba próbált beavatkozni, kiváltképp Lakatos ZoItáwnak, a Független Magyarország felelős szerkesztőjének vezércikkei révén. (Akit egyébként inkább a felkapaszkodás vágya, mint őszinte radikalizmus vezetett írásaiban is.) A lapot természetesen német- és monarchiaellenes szellemben szerkesztették. Az első időszakában oly kirívó antiszemitizmus és uszító, útszéli stílus már nem jellemezte az újságot. Figyelmet érdemel gazdag, három-négy hasábos hírrovata. Mint ellenzéki lap, súlyos anyagi gondokkal küszködött. Erre utal egy egész köteg irat a lap tartozásairól, költségvitáiról,

10 de a sűrű szerkesztőváltás és a hirdetések kedvezőtlen aránya is. 1904. április 28-án indult az első napilap a megyében, Somogyi Hírlap néven. „Független" napilapként jegyezte magát - ami persze az üzleti szellemi sajtó elnevezése és nem közvetlenül értékmérő - de a vizsgált időszakban is többször változtatott alcímet. (Politikai napilap; A Somogy megyei függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye; Függetlenségi és 48-as párti politikai napilap.) Felelős szerkesztők sora váltotta egymást: Karácsonyi Aladár, Gerő Zsigmond (háromszor), Miklós Gyula (kétszer), Véniss Károly, Pogány Béla, ReézPál, Gerő Manó. Kiadóként Gerő] egyezte a lapot, melyet mindvégig saját nyomdájában állítottak elő. „Bölcs közutat" jelölt ki önmagának. - „Van egy szó a mi lapunk homlokán: a »független«. Ebben a szóban rejlik a mi legnagyobb erőnk. Ez a szó a mi büszkeségünk. Nagy szó ez a magyar sajtóban, ahol majdnem kivétel nélkül minden lap magán, vagy pártérdek bilincsében nyög és úgy táncol" - írta beköszöntő cikkében.

11 Aztán négy év múlva, jó fél évtizedre a függetlenségi párt hivatalos közlönyévé alakult... E minőségében is mérsékelt hangú lap maradt, de ellenzéki jellegéhez természetszerűen hozzátartozott a kormánypárt országgyűlési szereplésének bírálata. Később, a szociáldemokraták szócsöveként, érthetően merőben új stílusra váltott. Első időszakában felépítése alig különbözött a hetilapokétól. Aztán mind gyakrabban alkalmazott figyelemfelhívó, tartalmi címeket, és jóval nagyobb címbetűkkel is igyekezett tetszetősebb külsőben megjelenni. Egy évvel később társa akadt az addig egyetlen napilapnak: az 1905. június l-jén megjelent Somogyvármegye. (Politikai napilap) Az újságot Salgó Sándor, Fies László, Goiten Gábor, Zsemley Oszkár szerkesztették. Kiadója és előállítója a Somogyvármegye Ny. Rt. volt. A lap a vizsgált időszakban folyamatosan megjelent. 1909 március 15-én már egy harmadik megyei napilapot is kezükbe vehettek az olvasók: n Kaposvári Hírlapot (Politikai napilap). Alig két hét múlva megváltoztatta alcímét az alábbira: „A Somogyvármegyei Függetlenségi és 48-as Pártnak, valamint a kaposvári 48-as Függetlenségi Körnek hivatalos poli-