Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Paál László: Somogy megye sajtója 1891-1918 (Második közlemény)
SOMOGY MEGYE SAJTÓJA 1891-1918 (Második közlemény) FAÁL LÁSZLÓ A megye a századforduló éveiben Első közleményünkben Somogyot az ország legelmaradottabb megyéinek egyikeként említettük, amely azonban, különösen a nyolcvanas években - elsősorban Kaposvár jó ütemű erőgyűjtésének köszönhetően - kezdte megteremteni a gazdasági, társadalmi felzárkózás feltételeit. Az országban, elsősorban a fővárosban kibontakozó általános - anyagi és szellemi - fellendülés, a tőkemozgás kedvező hullámai e távoli régiót is elérték. Hatására tovább javultak a modernizáció, a polgárosodás feltételei, mindenekelőtt a megyeszékhelyen, de a nagyközségekben, a járások központjaiban is. E településeken olyan látványos változások jeleire, meginduló folyamataira talált a századforduló, de még inkább a következő évtized, melyeknek az első világháborúig kibontakozó eredményei jó fél évszázadra meghatározták modern kori arculatukat, megerősítve őket szerepkörükben. A fejlődés alapját mindenekelőtt az ipartelepítés adta. Igaz, a millennium évében még a kisipar volt a meghatározó Kaposváron is, de a négy és fél száz kézműves mellett már 200 vállalkozót is nyilvántartottak. 1 Az áttörést a gyáripar irányába a cukorgyár 1894-es megindítása jelentette, amely már az első évben 400 munkást foglalkoztatott. 2 Bár a gyár az 1950-es évekig a foglalkoztatottak számát tekintve az élen maradt a megyében, mellette már a század első évtizedében gyors ütemben létesültek kisebb üzemek. És természetesen - szerepkörének megfelelően - egyre nagyobb teret foglalt el a város életében a kereskedelem - akárcsak a járási székhelyeken. A fő utcákat elárasztották az üzletek, a hetivásárokon pedig tömegek lepték el a városközpontot. Az ipari, kereskedelmi épületek mellett gyors ütemben emelkedtek új közigazgatási, oktatási, szociális - megyei, járási, városi - intézmények. Mindezekkel együtt elegáns pénzintézetek, szállodák, kaszinó, az ország legmodernebb színháza, laktanyaépületek, új városháza, szakszerűen tervezett utcák, exkluzív városnegyedek, vízvezeték- és csatornahálózat formálták át alig másfél évtized alatt a megyeszékhely képét. Természetesen a látványos fejlődésnek része a lakosság számbeli növekedése: Kaposvár lakossága két évtized alatt 1890-től - 30 százalékkal, 23 és fél ezerre emelkedett.
