Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Bősze Sándor: Somogy a millennium fényeiben és árnyaiban

Az ország 89 törvényhatóságának hozzávetőlegesen 1700 küldötte lovagolt a hódoló attrakcióban. A hadfiak pompázatos menetében éppúgy láthatott a felséges vendég Mária Terézia korabeli huszárt, mint Ung megyei kurucot avagy Budapest leggazdagabb szeszgyárosait, Krausz Izidort és Lajost.

107 Ezen ünnepségek mellett félszáznál is több országos és nemzetközi kongresszust tartottak a fővárosban. Több országos egyesület is ekkorra időzítette központi összejöveteleit, számos sportegyesület pedig budapesti és vidéki versenyekkel igyekezett az ezredik év fényét emelni. A millenáris esztendő kezdetén a jövőbeni ünnepélyes közgyűlés programjáról tanácskozott a vármegye állandó bizottsága. A „Kaposvár" nem is mulasztotta el, hogy ennek kapcsán ne töprengjen az ünneplési lehetőségekről. Rossz szájízzel írta le a szerző, hogy - a szokásoknak megfelelően - a program várhatóan díszközgyűlés, díszbankett, aztán ebéd vagy vacsora lesz. ,Ami érdekes, művész, költséges és szép, az a fővárosba vonul s ritkán csillámik fel a vidék egy-egy nagyobb városában. Mert a vármegyék közélete megszűnt a társadalmi téren s csak az ügyek hivatalos intézésére szorítkozik."

{m A helyi lapok folyamatosan ébren tartották, pontosabban fokozni igyekeztek az ünnepélyes atmoszférát. Igaz, ezt meglehetősen dagályos stílusban tették. Az egykori 1848—49-es honvédtiszt, Roboz István lapjában májusban már arról írt, hogy az ország népét mily nagy örömmel töltötte el a Gondviselő kegye, másrészt az, hogy olyan király uralkodása alatt élhettek, akit „majdnem egy emberöltő óta tartó országlása ideje alatt a legbölcsebb és legalkotmányosabb uralkodónak tanultunk megismerni."

U)i) A vármegyei törvényhatósági bizottság május 10-én hálaadó istentiszteleten vett részt. A következő napon zászlódíszbe öltözött a város, s jubileumi közgyűlésre gyülekeztek a bizottsági tagok és a karzat közönsége. Tallián Gyula főispán megnyitó szavai után Csorba Ede és Makfalvay Géza törvényhatósági bizottsági tagok tartottak ünnepi beszédeket, melyeket a királynak megfogalmazott hódoló felirat megszövegezése és elfogadása követett. Az ülést elhagyva, a közgyűlés tagjai átvonultak az Eszterházy utcába (ma: Bajcsy-Zsilinszky utca) és ünnepélyesen elhelyezték az épülő főgimnázium épületének (ma: Táncsics Mihály Gimnázium) alapkövét.'

10 A következő napon - a megyei tisztviselőknek emlékezetessé téve az ezredévet - a közgyűlés felemelte a pótadót s ebből valamennyiüknek egyhavi fizetést szavaztak meg. Ezzel egyidejűleg határoztak arról is, hogy a millennium esztendejét - nyugdíjjogosultságot figyelve - három évnek számítják. '

11 A megyeszékhely - Károly Lajos főherceg halála miatt - a májusra tervezett ünnepségét június 14-én tartotta meg.

112 A nap forgatókönyvét külön e feladatra megválasztott, Németh István vezette rendezőbizottság állította össze. A kora reggelre fellobogózott várost mozsárlövésekkel ébresztették. Délelőtt valamennyi templomban istentisztelet volt. Ezt követően tartották meg a képviselő-testület díszközgyűlését, amelyet a nemrég hivatalba lépett polgármester, a később szinte legendássá vált Németh István nyitott meg. Az általa elmondott szöveg - a korszakra jellemző hasonló beszédekhez képest - rövidebb, visszafogottabb volt, s nem zengett az uralkodóról szóló dicshimnuszoktól. Nem így az ünnepi beszédet tartó királyi tanácsos, városi képviselő, Roboz István. A szerkesztő imáját követően, Sípos Géza főjegyző felolvasása