Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Bősze Sándor: Somogy a millennium fényeiben és árnyaiban

- Hallom - folytatá a Király kegyesen - hogy a lókiállításon is a megye a nagy kiállítók közé tartozik. S ezzel nagy kíséretével tovább ment. "

69 A nagy feltűnést méltán keltett kiállítási „tárgy" volt a szépen kivitelezett csökölyi parasztház. A kiállítás országos bizottságának néprajzi csoportbizottsága programjában - az ország etnikai viszonyait tükrözendő, a történelmi főcsoport gyűjteményét mintegy kiegészítve - született meg a kiállítási falu terve." Az ország különböző tájegységéről hozott 24 parasztház és falusi középület"

1 közé került a csökölyi ház. A 120 mr-es favázas és nádfedeles építményt Minich Pál budapesti ácsmester állította össze/

2 Ezt a lakóházat néhány évvel azelőtt, 1890-ben a bécsi kiállításon már láthatta az érdekkődő közönség, s maga az uralkodó is. Valószínű, az akkori sikernek köszönhetően kérte fel Lukács Béla Somogy vármegye törvényhatóságát egy ház felállítására és berendezésére. A megye állandó választmányának javaslatát egészében elfogadva, a közgyűlés határozatban mondta ki, hogy állja az „objectum" költségeit, egyszersmind erre és a többi kiállítási célra, bízva a „hazafiúi áldozatkészségben", gyűjtést indít. A Maár Gyula alispán által kibocsátott felhívást követően hamarosan világossá vált a közgyűlés előtt hogy a 20 000 forintra kalkulált összeget ilyen úton nem tudja összeszedni. A közel fél esztendő alatt mindent összevetve 60 községből, a megye településeinek egyötödéből és néhány magánembertől össze-vissza 336 forint folyt be. Ezért döntött a testület a 1,5%-os pótadó mellett."

3 Közeledve a kiállítás végéhez - Dániel Ernő kereskedelmi miniszter kérésére - a megyei közgyűlés a házat a berendezéssel egyetemben átengedte a tervezett néprajzi múzeum javára.

74 A Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület 1895-ben úgy határozott, hogy „az ezredéves kiállítási iroda által tervezett parasztfogat-felvonulás minél élénkebbé tétele czéljából saját költségén nem kevesebb, mint tizenkét parasztfogatot szállít föl a nagy lókiállításokra. A parasztfogatok a vármegye különbőzéi vidékéről valók lesznek s festen képet fognak nyújtani.""' A fogatok kapcsán egy kisebb sajtópolémia is kialakult a „Kaposvár" hasábjain. A lap egyik munkatársa a lovak, a lószerszámok és a kocsik kiválasztása érdekében tartott vásárról írt. A szerző olyan szekeret látott a kiállításon, amilyent általánosan használtak a megyében. Ha pedig ezzel netán valamely tájegység specialitását kívánták illusztrálni, úgy helyet kellett volna kapnia - fogalmazott az újságíró -, az érintett régióban használt lovakkal egyetemben, az egyes vidékek kocsisajátosságainak is. Gaál Gyula, a lótenyésztési bizottság elnöke válaszában elismerte a cikk írójának észrevételeit. Gaál szerint azonban a fővárosban észre sem vették volna a kocsik és a szerszámok tájankénti eltérő jegyeit(!). Ok a legjobb lótenyésztőnek ismert községek (Somogyaszaló, Magyaregres, Gölle, Attala, Pula stb.) állományából választottak, mert a kiállításon - mely egyben lóvásár is volt - arra törekedtek, hogy a piacképes állatokat mutassák be. ,A [...] millenáris kiállítás aethnographiai jellegefontosabb, mint a közgazdasági -... A parasztfogatok kiállítása is egy néprajzi adat, mely a magyar nép életmódjáról, gazdasági kultúrájától, vagyoni viszonyairól, sőt intelligenciájáról tesz tanúságot... A parasztkocsikban kiállított angol lovak pedig, az alatt a vignette alatt, hogy »somogyi parasztfogatok« - veszedelmesen fognak hasonlítani