Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Bősze Sándor: Somogy a millennium fényeiben és árnyaiban
Inkey Antalt, őrgróf Pallavicini Edét, Makfalvay Gézát, Inkey Istvánt, Maárffy Emilt, Chernél Gyulát, Gaál Dénest, Kovács-Sebestyén Gyulát, Gaál Gyulát, Renner Gusztávot, Zalay Kálmánt, Biedermann Ottót, Kacskovich Gézát, Bosnyák Gézát, Véssey Mihályt, Tevely Bélát, Gaál Jánost, Roboz Istvánt, Bertalan Alajost, Szakáll Mihályt, Hirsch Adolfot, Jankovich Gyulát, Thassy Elemért, Nádossy Eleket, gróf Jankovich Tivadart, Margulit Alfrédot, Rihnyovszky Mihályt, Roboz Zoltánt és Tóth Józsefet választotta a testületbe. 31 Egy hónap múltán a Földmüvelésügyi Minisztérium Kiállítási Irodája hivatalosan felkérte Tallián Gyula főispánt az ún. vármegyei mezőgazdasági helyi bizottság megalakítására. A felhívás szerint a megye gazdasági egyesületének 20, a főispánnak pedig 10 tagot kellett kineveznie. 32 Az egyesület igazán nem kapkodta el a választ, ez ügyben ugyanis két hónapot vártak a közgyűlés összehívásával. Ehhez képest, hivatkozva a májusban közzétett 31 fős névsorra, ebből sem jelölték ki a szükséges 20 tagot. Mindazonáltal felkérték Talliánt, hogy „hathatós befolyásával oda hatni kegyes legyen, hogy úgy a magas földmívelési kormány, mint Somogy vármegye törvényhatóságánál minden lehetőt megtenni kegyes legyen, hogy a gazdasági egyesület működésében , úgy anyagilag, mint szellemileg támogatni kegyesek legyenek. " 33 Tallián 21 tagot vett át a gazdasági egyesülettől, s ő maga csupán 9 embert jelölt ki (Kunffy Adolf, Melhard Gyula. Somogyi Gyula, Kapotsfíy Jenő, Hubert József, Rottmayer Imre, Bereczk János). 3 ' Miután a felterjesztett névsort a minisztérium jóváhagyta, 1893 augusztus 17-én a Megyeházán megalakult a Somogyvármegyei Mezőgazdasági Helyi Bizottság, mely elnökének a főispánt, alelnökeinek Somssich Andort és Maárffy Emilt, előadóknak Renner Gusztávot, valamint Gaál Gyulát, jegyzőnek pedig Krieger Ödön vármegyei aljegyzőt választotta meg. A bizottság ezt követően úgy határozott, hogy rövid időn belül a szükséges szakbizottságokat is megszervezi. Ugyanakkor a földművelésügyi tárcához küldött feliratban tudakolták, vajon kapnak-e a kormánytól pénzt a kiállítási költségekre? 35 A testület a következő esztendőben, március 5-én alakította meg a nyolc - a mezőgazdasági, a kertészeti, a szőlészeti-borászati, az „állattenyész- és állati termékek", az állategészségügyi, a kísérleti, valamint az erdészeti és vadászati albizottságot. 36 Az albizottsági struktúra ilyetén kialakítása már világosan jelezte, hogy Somogy alapvetően agrármegyeként kíván majd bemutatkozni. A bizottsági tagok közül ketten, gróf Széchényi Imre és Inkey István - elfoglaltságaikra hivatkozva lemondott, s a helyükre a főispán új tagokat vitt be: Véssey Sándor szőcsényi földbirtokost. Csík Gyulát, a karádi főerdészt és Hauer Imrét, a szentimrei földművesiskola igazgatóját. 3 ^ A megyeszékhelyen - szintén 1894-ben - megalakult a kaposvári helyi bizottság, melynek működési körzete Kaposvár város és a nagyatádi ipartestület területét kivéve a megye egész területére kiterjedt. A Maár Gyula alispán elnöklete alatt tevékenykedő bizottság az iparra és a kereskedelemre is kiterjesztette a figyelmét. 3 " Somogy kiállítási szereplését érintő feladat volt még néhány személyi kérdés megoldása. A bizottság megkérte az alispánt, hogy az amúgy jegyzői feladatokat ellátó és az előkészületi munkában tevőlegesen részt vevő Kriegen a kiállítás berendezésére szánt 4-5 hét tartamára mentse fel vármegyei aljegyzői teendői alól. Maár Gyula a főispánnak írott válaszában azonban erre nem
