Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Bősze Sándor: Somogy a millennium fényeiben és árnyaiban

kozva - nem fogadta el a megbízatást. Egy, 1882. október 11-i, képviselőházi interpellációt követően, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston levélben fordult az Akadémia elnökéhez, s a következő kérdést tette fel a szakembernek: mikor volt a magyar honfoglalás? A testület II. osztályának kebelén belül működött bizottság három tagja három időpontot adott meg. A tudósok abban viszont megegyeztek, hogy a jelentős történelmi eseménysor valamikor 888 és 900 között folyt le. E tizenkét esztendőből, elfogadva Pauler Gyula szakmailag alátámasztott véleményét, végül is 895-öt választotta ki a kormány. Néhány esztendővel az 1885-ös országos kiállítás után, emlékezve ennek sikerére, sokan gondolták úgy, hogy egy nagyszabású kiállítással kellene megünnepelni a millenniumot. Ekkor arról folyt a vita, hogy nemzetközi vagy nemzeti seregszemle legyen-e az óhajtott rendezvény. Baross Gábor - a kormány nevében - kikérte az Országos Ipartanács véleményét. Az ipar képviselői szerint az ország „még nem áll azon a fokon, melyen állnia kellene, ..." viszont egy jól megrendezett országos és nemzeti kiállítás alkalmas, szükséges és igazán méltó lenne az ünnephez - vélték a megkérdezettek. A Tisza-kormány elfogadva a gazdasági élet vezetőinek véleményét, 1891. október 31-én felhatalmazást kért a kiállítás megrendezésére.

3 Az országgyűlés közgazdasági bizottsága is az országos kiállítás mellett foglalt állást, kimondva, hogy csak „egy olyan ország rendezhet veszély nélkül kiállítást, mely a világversenyt bátran kibírhatja, s nem kénytelen iparát a konkurenciától óvni és félteni. Az ily versenyre elég erősek nem vagyunk és nem is lehetünk. Iparunk ámbár újabban szép fejlődésnek indult, még mindig gyermekkorát éli, s így azt sokkal inkább még dédelgetnünk kell, mintsem hogy egy világverseny rendkívüli megerőltetésének kitegyük."' A honatyák végül úgy döntöttek az 1892: II. törvénycikkben, hogy 1895-ben Budapesten általános nemzeti kiállítást tartanak. A főrendező intézmény a Kereskedelemügyi Minisztérium lett. A tárca vezetője, Lukács Béla szervezésében létrejött előkészítő bizottság a tervezett színhelyek közül a Városligetet jelölte ki. Az ország házának józanabb képviselőt rámutatva a megkezdett és a befejezésétől még igencsak messze lévő építkezésekre „kivihetőbb kiállítást" szorgalmaztak. Pulszky Károly, a neves művészettörténész külön felhívta a társai figyelmét a szintén 1895-re tervezett antwerpeni kiállításra, mely megosztotta volna a világ remélt figyelmét.

5 Javaslata az 1893- évi III. törvénycikkben öltött testet. A törvény, mely a millenáris ünnepek időpontjait 1896-ra módosította, egyúttal lehetővé tette, hogy az államkassza egymillió forinttal járuljon hozzá a kiállításhoz. Az első Wekerle-kormány kereskedelemügyi minisztere a törvény szentesítését követően tette közzé ,Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás általános programját", melyben meghatározta a rendezvény célját és szerkezetét. A tárgyak bemutatása e szerint két, úgymint a történelmi és a jelenkori főcsoportban történt. Az első 12, az utóbbi 20 csoportra oszlott.

6 Lukács az egyes csoportok szervezési és rendezési munkáinak, a sajtóképviselet eredményes megtervezésének, valamint „a mezőgazdasági érdekek vármegyénként leendő előmozdítására, az érdekeltek tájékoztatására, a központi intézkedések végrehajtására" kiállítási csoportbizottságokat, sajtóbizottságot, továbbá 63 úgynevezett vármegyei mezőgazdasági helyi bizottságot szervezette A miniszteri rendelkezés részeként látott napvilágot a kiállítás rendkívül részletes szabályzata." A dokumentum szerint a nemzeti seregszemle célja, hogy ,Magyaror-