Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Bodosi Mihály: Adatok a XIX. század Somogy megyei kolerajárványaihoz

ahol a már eltemetett nőről megtudta, hogy néhány nappal előtte Kanizsáról menekült a családjához a katonák által behurcolt dühöngő kolera elől. Az esetről visszaérkezése után Pfeffert értesítette, de Berzsenyit nem, arra kérte, hogy közölje Szabóval, ha érdekli, ő már minden intézkedést megtett. Hozzáfűzte, hogy néhány napon belül a császári csapatok támadása várható, kiknek a lovas felderítői már Csurgón jártak, s a kollégiumot alkalmasnak találták kórháznak, ahol a kolerás betegeiket kívánják elhelyezni, ugyanazok érdeklődtek a segesdi és a marcali szükségkórházak állapotáról is. Nem tudni, hogy a levél megérkezett-e Marcaliba, mert nzxDondorf tábornok szálláscsináló százada július 24-én meglepte és elfoglalta, ugyanakkor Iharosberény felé is megindult a császáriak előnyomulása 15 000 fővel és 40 ágyúval. A parancsnokság az Inkey-kastélyban rendezkedett be. A Nagyatádról visszaérkező Noszlopy erről értesítés után intézkedett, hogy a Toponáron az uradalomban táborozó szabadharcosokat bocsássák haza, maga pedig előkészületeket tett, hogy 26-án hajnalban Szekszárd érintésével zászlóaljával megkísérli Perczel csapataihoz csatlakozást. Ugyanazon a napon még Gölléből „Üzenetet" küldött Somogynak, melyben indokolja a gyors elvonulásának az okát. Természetesen magával vitte foglyait is, akiket a haditörvényszék elé kívánt állíttatni, mint hazaárulókat, közöttük Csorba főorvost is.

15 Dr. Rozgonyi Gábort, aki elmaradt fizetései kifizetéséért jött a kormánybiztoshoz, azzal az ígérettel sorozta be a zászlóaljába, hogy maradjon annak az orvosa Szekszárdig, ahol kifizeti és elbocsátja, Rozgonyi azonban ebben az ígéretben nem bízott, s az első éjszaka megszökött a csapattól, hogy visszatérjen Szigetvárra. Noszlopy a hozzá csatlakozottakkal mintegy 1000 főnyi seregével 28-án érkezett meg Szekszárdra, ahol foglyait a megyeházába záratta, majd intézkedett, mint Dél-Dunántúl kormánybiztosa, hogy másnapra népgyűlést hívjanak össze, ahol a néphez kíván szólni. A népgyűlés lelkes hangulata után éjszaka a császári csapatok megtámadták Szekszárdot és Noszlopy csapatait olyan gyorsan kiszorították onnan, hogy a foglyait is ott felejtette, kiket másnap a császáriak engedtek szabadon. Csorba a szabadulása után a helyi kollégái segítségével, igazolásokkal ellátva szinte kézből kézbe adva, 4 napi kalandos utazás után Pestre érkezett megviselten, de egészségesen a családjához. Burits csapatai ellenállás nélkül augusztus l-jén vonultak be Kaposvárra, s elsőként a gimnázium és a kórház kiürítését rendelték el, hogy kolerás betegeiket elhelyezhessék. Vagner Károly dr.-t utasították, hogy a kórház betegeit a városi menházban és a vármegye börtönkórházában helyezze el, aki járóképes, azokat bocsássa el. Hayn őrnagy Vagnert visszatartotta a kórházban, a helyi ismeretek és bentlakása miatt is, és polgári alkalmazotti státusba vette. A kórházban 60 kolerást helyeztek el, a gimnáziumban a megfigyelés alatt mintegy 100 katonát. A megye 15 napig katonai parancsnokság alatt állt, mert a kinevezett Németh Péter polgári megyefőnök csak ezután érkezett hivatalába. Megérkezése után Gulyás dr. vezetésével orvosküldöttség kereste fel azzal a kéréssel, hogy hívja vissza hivatalába dr. Csorba fózsef megyei főorvost, aki Pesten tartózkodik. Addig, amíg Csorba visszaérkezik, dr. Gulyás János látta el a főorvosi teendőket: dr. Kozma Józsefet, Kaposi Lajost és Bergel Józsefet nevezze ki