Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Bodosi Mihály: Adatok a XIX. század Somogy megyei kolerajárványaihoz

szomszédos Kiüti szűrését is szükségesnek látta, melyet az ott lakó két sebész és Patczkó segítségével meg is kezdtek. Csorba és Schmiedeg Hídvégre indultak, hogy a határ lezárását Siófoknál és Hídvégnél elrendeltessék, a Jutnál üzemelt kompot megszüntessék. Mezőkomáromban felkeresték a neves botanikus orvos Entz dr. kifosztott és kiégetett házát és a tönkretett világhírű kísérleti kertjét, melyet horvát szabadcsapatok fosztottak ki, a községgel együtt. Entz családjával együtt Pestre menekült. Csorba Adandón várta be a Kiüti szűrése eredményét, ahol 22 beteget írtak össze, de ezek egyike sem volt koleragyanús. Ezeket, valamint a juti család őrizetét egyik kiliti sebészre bízva, még egy hetet töltött sógoránál Karádon, ahol értesültek V. Ferdinánd király lemondásáról a 18 éves unokaöccs javára, akit egyéb címei mellett magyar királlyá is kikiáltottak a csehországi Olmützben. Csorba a juti elkülönítettek 10 napos megfigyelése után december 10én levélben értesítette az alispánt, hogy a kolerát sikerült megfékeznie, s onnan Pestre utazik az akadémia ülésére. Az akadémia ülése a zavaros helyzet miatt elmaradt, a képviselőház egyhangúlag elutasította I. FerencJózsef kiríxWyÁ való kikiáltását és V. Ferdinándot tartja változatlanul magyar királynak. Még Pesten értesült a főorvos Windischgraetz herceg schönbrunni kiáltványáról, mely egyértelműen a magyar parlamentnek és kormánynak szóló hadüzenet volt. Gyorsan visszautazott Somogyba családjához és állásába, hogy megismerje a vármegye vezetésének álláspontját az új helyzetben, de a székvárosban is tanácstalanságot tapasztalt, Kossuth hadba hívó kiáltványa olvasásakor, melyet többségében értelmetlen vérontásnak minősítettek. Szilveszter napján érkezett meg a híre, hogy Windischgraetz kisebb ellenállás után megszállta Győrt és a főváros felé indult Jellacic újjászervezett erőivel, akik december 30-án szétverték Perczel csapatait, s ezzel nyitva áll az útjuk a főváros megszállására. 1849. január első napjaiban a kormány Debrecenbe menekült, ott hívták össze az országgyűlést is. Windischgraetz január 3-án Batthyány kizárásával Bicskén fogadta az országgyűlés küldötteit és a feltétel nélküli megadást és Ferenc József uralkodói elfogadását szabta feltételül, de a főváros elfoglalásához ragaszkodott az újabb tárgyalások előtt. Csorba főorvos a reménytelenség érzetével érkezett vissza, s elvbarátainak nem kellett bizonygatnia, hogy ez a vég kezdete, a Dunántúl teljes elzártsága és kiszolgáltatottsága. Csorbát, a vármegye főorvosát még két dolog hangolta le, a kibontakozó influenzajárvány és a himlőoltóanyag beszerezhetetlensége, s ezzel a járvány kialakulása. A főváros kiürítésével a Honvédelmi Bizottmány Járványosztályának Debrecenből való támogatására már csak azért sem lehetett számítani, mert gyakorlatilag az az intézmény felbomlott. Debrecenbe a Bizottmányból csak a referens TöltényiJános dr. érkezett, az országos főorvos a megszállt Pesten maradt betegsége miatt. Kaposváron nem volt ismeretlen, hogy a császári csapatok megszállták Kanizsát és Somogy megszállásának előkészületei folytak. így az sem volt meglepetés, hogy onnan január 15-én Burits tábornok hódolásra szólította fel a vármegye önkormányzatát, mely rövid tanácskozás után elküldte nyilatkozatát, de az már meglepetés volt, hogy a megszálló csapatok nyomán Czindery László, az egykori al- majd főispán tért vissza, mint császári és királyi megyefő-