Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)

utak mentén növő fű árából akart egy kórházi alapot létesíteni, de ennek az összegnek a kezelését hamarosan a megye vette át. A világháború előtt ez a „kórházalap" elérte a 13 ezer koronát, járványkórházat szerettek volna létesíteni belőle.

68 Külön kell foglalkoznunk Nagyatád helyi sajtójával, amelynek léte már önmagában is e település lakóinak kulturális törekvéseire vet fényt. Az igény arra, hogy

7 Nagyatád lakóinak tájékoztatását célzó újság megjelenjen, már korán megvolt; a környéken, Csurgón, Barcson már a XIX. sz. végétől rendszeresen megjelenő hetilap volt, de Nagyatádon ekkor azt még nem sikerült létrehozni. Az első, nyomtatásban megjelent lap a Nagyatádi Újság csak alkalmi kiadás volt 1903ban, amelyet Török István szerkesztett, és amely a Kossuth-szobor leleplezéséhez kapcsolódóan jelent meg. Volt ezenkívül még egy kézzel írt lapja is a nagyközségnek: a Nagyatádi Közlöny, de ennek csak az emléke maradt fenn. 9 Az első, a rendszeresség igényével megjelentetett helyi lap a Nagyatádi Hírlap volt. Ennek első száma 1906. november l-jén hagyta el a helyi nyomdát. Egy sümegi ügyvéd szerkesztette, aki beköszöntőjében a helyi sajtó fontosságát hangsúlyozva azt tűzte ki célul, hogy minden jelentős eseményt, amely a járást és a nagyközséget érinti, közöljön ebben a lapban. E célkitűzéshez mi azonnal azt is hozzáfűzhetjük, hogy ez a lap általában ritkán tekintett tovább, megmaradt a helyi események értékelésénél, s a helyi események figyelemmel kísérőjének. Az artézi fürdő, az iparosok problémái és az iparfejlesztés egyes kérdései mellett a vásárok, Nagyatád intézményének hírei, nekrológok, esetenként törvénycikk-magyarázatok éppúgy hangot kaptak hasábjain, mint Nagyatád kulturális eseményei: bálok, színházi előadások, jótékony célú rendezvények méltatása, vagy csak egyszerűen az azokról szóló hírek. 1907 közepén a sümegi ügyvéd megvált a laptól, s ekkor a nagyatádi polgári iskola igazgatója vette át a szerkesztés munkáját. Az a kis kitekintés is eltűnik azután a lapból, ami addig az országos és a tágabb tájjal összekötötte. Megszaporodnak a polgári iskoláról készült beszámolók, a zsinórgyár, a fürdő részvénytársaság mellett a dohánybeváltó problémái és a vasúti csatlakozás nagyatádiakra kedvezőbb formáinak sürgetése több számban is fel-felbukkan. 1910 végén ez a lap beszünteti működését, s 1911 januárjában már más hetilap indul, amelynek címe: Nagyatád. Felelős szerkesztője dr. Bienenfeld Mór agilis orvos, aki számára az artézi fürdő a központ, egyre inkább ez kerül a lap hasábjain előtérbe, s mellette az egészségügy, a tisztaság, a város rendezettségének követelése. Nem hanyagolja el azonban az iskolákat sem, s rendszeres tudósítást közöl a lap a képviselő-testületi ülésekről, az azokon tárgyiak és a nagyközség egész közösségét érintő problémákról. Ez a lap egészen a világháború küszöbéig tudósít, lelkesít, szervez, és a nagyközség közös problémáinak megoldására agitál. A Nagyatádon megjelenő lap volt mindenkor ennek a kisvárosnak a látható szíve. A problémák felszínét mutatta ugyan csak be, de esetenként - ha az nem kívánt túlságosan nagy

7 körbe való kitekintést - azok gyökerére is rámutatott. S e fejezetünk összefoglalásaként nézzük meg azt, hogy milyennek látta a kortárs Nagyatádot az első világháború küszöbén. ,Atád csak afféle kisváros - írta a helyi lap riportere 1914 tavaszán. - Nagyközség. Ám azért nagy és tömérdek adót ró a közönségre." - „Most - írja alább - megint nagyban fellendült Atádon a kilincselőipar, mely ugyan sohasem szünetel itten, csupán a nyár folyamán csappan meg egy kicsit, amikor minden bokor ad a csavargónak szállást." A hatóság figyelmét hívja fel arra, hogy milyen sok kéregető és csavargó fordul meg Nagyatádon.