Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)

A közvilágítás mégis megteremtődött, 1913-tól áramfejlesztő telep működött a községben. A nagyközség tehát fejlődött, „modernizálódott", ehhez azonban arra is szükség volt, hogy a legfontosabb, az úthálózat is átalakuljon. Ennek fejlődése kísérte végig a mezőgazdaság, az ipar, általában az egész gazdasági élet alakulását. d) Közlekedés Nagyatádnak, mint fontos piacos helynek életében mindig is nagy szerepet játszott az úthálózat. Egy 1848. évi országtérképen az úthálózatot tanulmányozva hasztalan keressük Nagyatádot, a fontosabb, jelölt utak elkerülték ezt a mezővárost. A Balaton partján és a megye nyugati szélén, továbbá a Drávánál párhuzamosan haladó postautakon kívül csak néhány, Kaposvárt érintő útvonal szerepel ezen a térképen. S ugyanezt a helyzetet mutatja egy 1857-ből keltezett és az úthálózaton kívül a fuvarozóhelységeket feltüntető Somogy megye térképe is. Nagyatád, sőt az egész környező terület fehér folt ezeken a térképeken. Ez annál meglepőbb, mert egy 1832-ben keltezett országos térképen Nagyatádot út kötötte össze Babócsával, az egyik megyei postaút állomásával, és észak felé is megvolt az útja a Balatonig, sőt Kaposvár és Nagykanizsa felé is.

53 Igen valószínű, hogy ezek az utak megvoltak később is, de elhanyagoltan, másodrendűvé süllyedve. Az 1867. évi kiegyezés utáni új gazdasági fellendülés e vonatkozásban is változást hozott, hiszen egy 1869-ben készült és az ország úthálózatát feltüntető térképen Nagyatád már postaútban fekszik (s ez egybevág Fényes 1865-ben megjelent munkájának azzal az adatával, amely szerint Nagyatádon már postai kiadóhivatal működik). Keresztülvezet rajta a Berzencét Nagybajommal összekötő postaút, amelyen már személy-, málha és levélközlekedés is van. „Összeköttetési út„ vezet még Nagyatádról Böhönyére is7

4 Ugyanakkor egy kelet-nyugati irányban haladó, Iharosberényt Nagyatádon át Németladdal összekötő utat is jelez ez a térkép, amelyen rendes postamenet ugyan ,nem létezik', de „külön postáktól vagy stafétáktól használtatik". Ez pedig azt is jelentette, hogy Nagyatádnak Szigetváron át Pécsre és Iharosberényen át Nagykanizsára is megvolt a közvetlen érintkezési lehetősége. A századforduló térképein már több törvényhatósági és községi út szeli át Nagyatádot. Az 1910. évi korabeli megyetérképen pedig Berzencével, Taranyon át Vízvárral, illetve Somogyszobbal, továbbá Vesével kötötte össze törvényhatósági út. Ez az utóbbi út a nagykanizsa-pécsi állami útba torkollott. Nagyatád ekkor már azok közé a járási székhelyek közé tartozott, amelyekben aránylag sok út futott össze. Egy elemzés szerint Kaposvár volt ekkor a megyei úthálózat központja, de már a második vonalban ott találjuk Nagyatádot is. (Igal, Marcali és Szigetvár tartozott még ebbe a „kategóriába", )

55 A közutak mellett ill. azokon kívül egy település életében a XIX. sz. végén döntő szerepet játszott a vasút. A Somogy megyében megépült első vasúti hálózat Déli Vasút Balaton mentén megépült vonala - akárcsak hajdan a postaút - Nagyatádot messze elkerülte. A Dráva menti vasút ugyancsak távol esett Nagyatádtól. A közlekedés fejlődésének lehetőségét jelentette volna az 1872-ben megépült Dráva-Duna vasútvonalba való bekapcsolódás.A főútvonalat eredetileg Beleg felől Nagyatádon keresztül akarták vezetni Csurgó felé, ami nagyon kiemelte volna Nagyatádot is addigi eléggé elszigetelt helyzetéből. Azonban itt is az történt, mint ebben az időben nem egy helyen (pl. Szekszárdon is), hogy a község vezetői nem ismerték fel a vasútban rejlő távlatokat; itt történetesen a fuvarozó gazdák féltették keresetüket, s elle-