Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)

Mint ismeretes: a cukorgyár 1894-ben Kaposváron nyitotta meg kapuit. Nyoma van annak is, hogy Nagyatádon központi tejszövetkezet felállítását kezdeményezték 1901-ben. Czeglédy Tivadar gazdasági szaktitkár gyűlést hívott össze ennek érdekében. A szövetkezet megalakításának az volt a feltétele, hogy Nagyatádon és a közvetlen környékén legalább 250 fejőstehén legyen összesen azoknak birtokában, akik tagként be akarnak lépni a szövetkezetbe. Nagyatád fejlődése szempontjából nem volt lekicsinyelendő tény az, hogy a század elején sikerült dohánybeváltót kapnia. Nagyatádon és környékén mindig is szerepet játszott a dohány. Az újság nem egyszer írt a dohánycsempészetről, mint a szegények menedékéről. 1882-ben Nagyatádon 27 termelő 40 kat. holdon több mint 12 ezer kg szuloki dohányt termelt. (A megye területén ugyanakkor 5118 mázsa dohányt váltottak be, ez tehát nem volt nagy mennyiség.)

4 Maga a helység azonban központi fekvésénél, járási székhely voltánál fogva mindenképpen alkalmasnak látszott a dohánybeváltó odatelepítésére. A helyi lap sokat cikkezett erről, míg végül is 1908 szeptemberében versenytárgyalást írtak ki az épület felépítésére, majd hamarosan megkezdte működését a dohánybeváltó hivatal.

48 Malom, igaz, csak vízimalom Nagyatádon, Bodvicán és Henészen már 1876ban is dolgozott l-l segéddel. Nagyatádon az 1880-as évektől gőzmalom őrölte a gabonát.'

9 Utoljára hagytuk, mint a nagyközség egyik legértékesebb kincsét: az artézi kút fúrásából származó fürdő történetének rövid összefoglalását. Ez a fürdő Nagyatád egyik büszkesége, a századforduló vezető polgárainak szívügye volt. A mélyfúrás útján 1906-ban felszínre került meleg víz azonnal a gyógyfürdő gondolatát vetette fel. A vizet analizáltatták és aztán megkezdődött a harc azért, hogy a nagyközség elnyerje a gyógyfürdőhely jelleget, amelyet végül is 191 l-ben nyert el. Nagyrészt Nagyatád tehetősebb polgárai hozták létre a nagyatádi artézi fürdő részvénytársaságot 1906-ban 35 ezer korona alaptőkével. Ezt az összeget azután 1908-ban - 400 új részvény kibocsátásával - 55 ezer koronára emelték. 1910-ben 18 ezer korona értékű gépek voltak az 50 ezer koronás építménybe beszerelve. Az az évi nyereség megközelítette a 4 ezer koronát7° Az iparhoz tartozik a villanyvilágítás kérdése. Nagyatádon ez már a század eleje óta állandóan szőnyegen levő probléma volt. A Nagyatádi Hírlap rendszeresen tájékoztatta olvasóit az új és új tervekről, amikor is a legolcsóbb megoldást keresvén a megye más villamosított helyeit is felkeresték, tárgyalásokat folytattak... 1912-ben a lap hírt adott arról, hogy a község közvilágítására vonatkozóan olyan döntés született, amely szerint a vállalkozó: Musza János nagyatádi gőzmalomtulajdonos részére a község 50 évi koncessziót adott a villanyvilágításra. Vagyis a malom adja majd a község közvilágítását szolgáló áramot.

51 A következő számban dr. B. M. (aki nyilvánvalóan a lap felelős szerkesztőjével, Nagyatád agilis orvosával: Bienenfeld Mórral volt azonos), részletesen összehasonlította a Nagyatád és Csurgó község koncessziós szerződését és megállapította, hogy Nagyatádé sokkal kedvezőtlenebb feltételeket tartalmaz. Ebből az összehasonlításból értesülünk azután arról, hogy Nagyatádon 60 lóerős gőzgép és 40 lóerős tartalék dízelmozdony szolgáltatja majd az áramot, és 125 db 32 gyertyafényű lámpa és 4 db 200 gyertyafényű izzófénylámpa adja majd a közvilágítást. Csurgó is, Nagyatád is 4000 koronát fizetnek a közvilágításért, noha Nagyatádon 25 lámpával kevesebb lesz. Azonkívül Csurgón ívlámpa, s nem izzófényiámpa szolgáltatja a nagyobb fényerőt.

52