Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)

Mint ismeretes: a cukorgyár 1894-ben Kaposváron nyitotta meg kapuit. Nyoma van annak is, hogy Nagyatádon központi tejszövetkezet felállítását kezdeményezték 1901-ben. Czeglédy Tivadar gazdasági szaktitkár gyűlést hívott össze ennek érdekében. A szövetkezet megalakításának az volt a feltétele, hogy Nagyatádon és a közvetlen környékén legalább 250 fejőstehén legyen összesen azoknak birtokában, akik tagként be akarnak lépni a szövetkezetbe. Nagyatád fejlődése szempontjából nem volt lekicsinyelendő tény az, hogy a század elején sikerült dohánybeváltót kapnia. Nagyatádon és környékén mindig is szerepet játszott a dohány. Az újság nem egyszer írt a dohánycsempészetről, mint a szegények menedékéről. 1882-ben Nagyatádon 27 termelő 40 kat. holdon több mint 12 ezer kg szuloki dohányt termelt. (A megye területén ugyanakkor 5118 mázsa dohányt váltottak be, ez tehát nem volt nagy mennyiség.) 4 Maga a helység azonban központi fekvésénél, járási székhely voltánál fogva mindenképpen alkalmasnak látszott a dohánybeváltó odatelepítésére. A helyi lap sokat cikkezett erről, míg végül is 1908 szeptemberében versenytárgyalást írtak ki az épület felépítésére, majd ha­marosan megkezdte működését a dohánybeváltó hivatal. 48 Malom, igaz, csak vízimalom Nagyatádon, Bodvicán és Henészen már 1876­ban is dolgozott l-l segéddel. Nagyatádon az 1880-as évektől gőzmalom őrölte a gabonát.' 9 Utoljára hagytuk, mint a nagyközség egyik legértékesebb kincsét: az artézi kút fúrásából származó fürdő történetének rövid összefoglalását. Ez a fürdő Nagyatád egyik büszkesége, a századforduló vezető polgárainak szívügye volt. A mélyfúrás útján 1906-ban felszínre került meleg víz azonnal a gyógyfürdő gondolatát vetette fel. A vizet analizáltatták és aztán megkezdődött a harc azért, hogy a nagyközség elnyerje a gyógyfürdőhely jelleget, amelyet végül is 191 l-ben nyert el. Nagyrészt Nagyatád tehetősebb polgárai hozták létre a nagyatádi artézi fürdő rész­vénytársaságot 1906-ban 35 ezer korona alaptőkével. Ezt az összeget azután 1908-ban - 400 új részvény kibocsátásával - 55 ezer koronára emelték. 1910-ben 18 ezer korona értékű gépek voltak az 50 ezer koronás építménybe beszerelve. Az az évi nyereség megközelítette a 4 ezer koronát7° Az iparhoz tartozik a villanyvilágítás kérdése. Nagyatádon ez már a század eleje óta állandóan szőnyegen levő probléma volt. A Nagyatádi Hírlap rendszeresen tájékoztatta olvasóit az új és új tervekről, amikor is a legolcsóbb megoldást keresvén a megye más villamosított helyeit is felkeresték, tárgyalásokat folytattak... 1912-ben a lap hírt adott arról, hogy a község közvilágítására vonatkozóan olyan döntés született, amely szerint a vállalkozó: Musza János nagyatádi gőzmalom­tulajdonos részére a község 50 évi koncessziót adott a villanyvilágításra. Vagyis a malom adja majd a község közvilágítását szolgáló áramot. 51 A következő számban dr. B. M. (aki nyilvánvalóan a lap felelős szerkesztőjé­vel, Nagyatád agilis orvosával: Bienenfeld Mórral volt azonos), részletesen összeha­sonlította a Nagyatád és Csurgó község koncessziós szerződését és megállapította, hogy Nagyatádé sokkal kedvezőtlenebb feltételeket tartalmaz. Ebből az összehason­lításból értesülünk azután arról, hogy Nagyatádon 60 lóerős gőzgép és 40 lóerős tartalék dízelmozdony szolgáltatja majd az áramot, és 125 db 32 gyertyafényű lám­pa és 4 db 200 gyertyafényű izzófénylámpa adja majd a közvilágítást. Csurgó is, Nagyatád is 4000 koronát fizetnek a közvilágításért, noha Nagyatádon 25 lámpával kevesebb lesz. Azonkívül Csurgón ívlámpa, s nem izzófényiámpa szolgáltatja a nagyobb fényerőt. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom