Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)

Lakosságának száma - mint láttuk - az 1850-es évek 2000 főjéről 1910-re már 3700 főre nőtt, ami nem számít dinamikus növekedésnek, különösen akkor nem, ha Barcs lakosságának több mint hatszorosára történő emelkedésére gondolunk.

61 Barcs azonban Somogy területén - kedvező vasúti összeköttetése miatt - erősen „kiugrott". Nagyatád lassabban fejlődött, de már maga az a tény, hogy fejlődni tudott, lakóinak szorgalmát, a helyzet adta lehetőségeknek - ha olykor megkésetten is, de felismerését és kihasználását mutatja. 1914-ben a világháború küszöbén - miután 1880-ban átszenvedett egy súlyos földrengést - kiépült, és rendezett település képét mutatta. Fürdője 191 l-ben gyógyfürdő jelleget nyert. A selyemtenyésztési és a dohánybeváltó hivatalon kívül a nagyatádi és a járási takarékpénztár, egy néptakarékpénztár és négy hitelszövetkezet működött területén. A főszolgabíróság és a járásbíróság emelte tekintélyét. Az akkor átalakuló zsinór- és paszomántgyáron kívül téglagyár, cementárugyár, lakatos- és lemezárugyár, továbbá gőzmalom dolgozott a nagyközségben.

62 Iparos lakosságának igényeit tartva szem előtt Nagyatád vezetői a polgári iskola megteremtését tartották lényegesnek. A kaposvári polgári iskola mintájára a megyében elsőként Nagyatádon jött létre polgári fiúiskola 1903-ban. Az első évben az áll. elemi iskola épületében helyezték el, majd a következő évtől már a község átalakíttatott számára egy épületet (a régi róm. kat. elemi iskola épületét). Az 1906/07. tanévben már államilag segélyezett községi fiúiskolaként működött. Ránk maradt a nagyatádi polgári fiúiskolának és a vele kapcsolatos polgári leányiskolának 1907/08. évi értesítője, és ebből megtudhatjuk, hogy ebben az évben 71 fiú és 26 lány volt e két iskola tanulója. A szülők foglalkozása szerint összeállított statisztika azt bizonyítja, hogy legnagyobb számban az iparos, előmunkás réteg gyerekei tanultak ebben az iskolatípusban, bár kisbirtokosok, bérlők, napszámosok gyermekeit is megtaláljuk közöttük éppúgy, mint a tisztviselők vagy kis- és nagykereskedők fiait, lányait. A továbbtanulást megkönnyítették azzal, hogy egy ferences atya az ottani kolostorból rendszeresen oktatta a latin nyelvet azoknak, akik gimnáziumban akarták folytatni tanulmányaikat.

63 A helyi lap rendszeresen foglalkozik ezzel az iskolatípussal, mint amely az iparosság általános műveltségét emeli és számára a legmegfelelőbb. Kevesebb gondot okozott az 1886 óta községi jelleggel működő iparos tanonciskola. Ebben 80-100 volt évi átlagban a tanulólétszám. Elemi iskolája Nagyatádnak 1873-ban vált községi jellegűvé, majd 1900-ban állami jellegűvé. Egy újsághíradás megőrizte annak emlékét, hogy eleinte milyen nehéz volt a tanítói sors Nagyatádon. A Csurgó és Vidéke c. hetilap - gondolom, nem minden él nélkül - tette közzé a közlekedési kérdésekben versenytársnak számító Nagyatádról azt a kis hírt, hogy a község 1894-ben nem akart tanítóinak fizetni. Ezek kénytelenek voltak a kir. tanfelügyelőhöz fordulni. Közbenjárására aztán a főszolgabíró végrehajtást rendelt el a község ellen és lefoglaltatta a községház alapot. A lap még hozzáteszi azt is, hogy ez az eset már a múlt évben is megtörtént.

66 A legkisebbeknek, az óvodásoknak már 1870-től működő óvodája volt Nagyatádon, amely 1907-ben kapott új épületet 2 tanteremmel.

67 Az egészségügy vonatkozásában - sajnos - Nagyatád ekkor nem állt a legjobban. A Czindery család egyik nőtagja végrendeletében a nagyatádi kórház alapítására nagyobb összeget hagyományozott, de végül is csak a ferences rendházban helyezhettek el néhány beteget, akik azonban csak ápolásban, táplálásban részesülhettek, de orvosi felügyelet nem volt. 1895-ben Éhn Sándor főszolgabíró a községi