Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Paál László: Somogy megye sajtója 1863-1890. (Első közlemény)

kapcsán. De komolyabb kérdésekben is vitázott a Somogy cikkíróival: így például a kivándorlásról, melynek okait elsősorban a földnélküliségben látja, ami reális, tudományos szemléletet tükröz. Javára kell írnunk azt is, hogy fontosnak tartja rögzíteni: nem különbözteti meg az embereket fajuk, vallásuk szerint. Ennek némiképp ugyan ellentmond, hogy ellenzi a nemzetiségek bármilyen külön jogának elismerését, irányukban nem mutatkozik meg türelem. Legalábbis erre utal egy vezércikke, melynek írója határozottabb intézkedéseket sürgetett a somogyi nemzetiségek magyarítása érdekében. Sőt az ellen is tiltakozott egy másik szerző, hogy a német nyelvet magyar iskolákban egyáltalán tanítsák. A nyolcvanas évek utolsó harmada - úgy tetszik -a lapindítások időszaka volt Somogyban: 1887-ben július 8-án - is jelentkezett egy médium, -\ Somogy vármegye, mint „politikai és vegyes tartalmú hetilap". A somogyi ellenzék lapjaként mutatkozott be, ami a Mársékelt Ellenzék Pártot jelentette. Kiadója és szerkesztője Vörös János, április 22-től Matolcsi József volt. Rovatai: Fővárosi levél, Hírek, Tanügy, Tárca, és természetesen kiemelt műfaja a vezércikk. Megpróbált fellépni ,.a kormányhatalom mindenhatósága ellen, amely veszélyezteti a közszabadságot". Utolsó száma 1888. május 13-án jelent meg, miután politikai bázisa, a szervezett ellenzék megszűnt Somogyban. A vizsgált időszakban tehát összesen 8 hetilap jelent meg Kaposváron, megyei terjesztéssel. 1890-ben azonban csak két újság harcolt az olvasók - és persze a hirdetők - kegyeiért: a Somogy és Kaposvár. A megyeszékhelyen kívül is találkozunk sajtókiadási próbálkozásokkal. E tekintetben Csurgóé az elsőség joga. A községben Naszlubácz Ödön ügyvéd adott ki újságot, 1880. január l-jén Belső-somogyi társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi közlöny alcímmel. Célja: a város közügyeiről értekezni, helyi újdonságokkal szolgálni, tudományos és szépirodalmi írásokat közölni. A Csurgó havonta háromszor jelent meg, de csak az év március 20-áig. Ebben a számban közölte, hogy a lap ezután Somogy-Csurgó címen folytatódik. Mivel ilyen lappal sehol nem lehet találkozni, valószínűsíthető, hogy nem is jelent meg. A vizsgált időszak utolsó évében Somogy déli községében is próbálkoztak lapalapítással: 1889. március 31-én jelent mag

'à Szigetvár és Vidéke c. hetilap, Kenedi Károly szerkesztésében. Kiadója és előállítója Schlesinger József nyomdatulajdonos volt. Tartalmára az alcíme utak „Társadalmi és szépirodalmi, vegyes tartalmú hetilap". A történelmi településen és környékén azonban a jelek szerint kisebb volt az érdeklődés, mint a helyi tollforgatók buzgalma: az újság néhány hónap múlva, 1889. június 2-án jelent meg utoljára. Végül a teljesség kedvéért meg kell említeni egy helyi szaklapot, a jeles tanfelügyelő, Kovács Sebestény Gyula szerkesztésében megjelenő Somogymegyei Tanügyi Lapot. A megyei iskolatanács és tanítóegylet közlönyét havonta háromszor vehették közbe, elsősorban a pedagógusok. Az előfizetési ára 2 Ft volt egy évre. Utolsó száma 1873- szeptember 30-án jelent meg. A vizsgált negyedszázad nem a látványos fejlődés időszaka volt sem Kaposvárnak, sem a megye más településeinek. És bár fontos jelei voltak a kedvező változásoknak - a megyeszékhely rendezett tanácsú várossá lépett elő, gimnáziuma főgimnáziumi rangra jutott, egy szobányi anyaggal megvetették a múzeum alapjait, az időszak végén már 25 tanító működött a városban. 1872-ben megépült a DombóvárZákány közötti vasútszakasz, megalakult a Mezőgazdasági Ipari Rt. - a hetvenes, nyolcvanas éveket mégis inkább az erőgyűjtés, a felkészülés időszakának tekinthet-