Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Paál László: Somogy megye sajtója 1863-1890. (Első közlemény)

fölleihetetlen, Szigetváron készített közlönyt, amely megyei rendeleteket tartalmazott. E kiadványt azonban - rendszertelen megjelenése miatt - nem tekinthetjük újságnak. ) A '60-as évek elején igencsak kezdetleges állapotában volt a magyar vidéki sajtó. Kiváltképp az ország nyugati részén: az egész Dunántúlon nem adtak ki lapot 1862-ig. A legközelebbi város Győr illetve Baja volt, ahol az ötvenes évek végén már hetilap jelent meg. Napilapot pedig csak Kolozsvárott lehetett előfizetni. A fővárosi napilapok közül a Pesti Napló és A Hon dicsekedhetett viszonylag széles olvasótáborral. Mellettük a német nyelvű Pester Lloyd örvendett nagy olvasottságnak. Az előfizetők több fővárosi hetilap közül is válogathattak. De hogy milyen gyorsan változott a lapkínálat, jellemző az alábbi adat: 1866-ban az országban 32 újságot - napi és heti, illetve egyéb időszakos lapot - jelentettek meg, de ugyanebben az időszakban 22 szűnt meg. 1863-ban, Roboz első próbálkozása idején már volt egy „fél" újságja a megyének: a Zala-Somogyi Közlöny, melyet Nagykanizsán állítottak elő. E regionális hetilap megjelentetésében a helyi ügyvéd, Fodor Pál mellett társszerkesztőként részt vett a kaposvári Roboz István is. És bár egyre inkább magához ragadta az irányítást, e szimbiózist nem tekintette célszerű megoldásnak. Mielőtt azonban kezdeményezéseit felelevenítenénk, röviden tekintsük át: milyen újság volt a Zala-Somogyi Közlöny? Az 1862. július l-jén indított - (és 1873. december 31-ig létezett) - lap célját Roboz az alábbiakban határozta meg első számában: „Irányt mutatni a tévelygőnek, világot gyújtani a sötétben, bátorítani a lankadókat, égig emelni az erényt és sújtani a bűnt. Feladatul tűztük ki: behatolni a nép küszöbén... Mily nagy jutalom lenne az reánk nézve, ha megértene bennünket, csak néhány lelket is nyerhetnénk a jó üdv, igaz s valódi nagyság szent igéinek." (A jelen szerkesztő felfogása az újság szerepéről már ekkor kiviláglott: a felvilágosítás, a népnevelés mindig is deklarált céljai közé tartozott.) A lap fejrészéből kiderül, hogy elsősorban ismeretterjesztő orgánumról van szó, amelyben a szépirodalom, a kereskedelem, az ipar, a gazdálkodás, a tudomány és a művészet témái kapnak helyet. Az újság négy, nagy formátumú oldalból állt, legfőbb műfaja a vezércikk volt. Emellett rendszeresen közölt tárcákat is. Információkkal a Hírek és események rovat szolgált, benne bűnesetekkel, glosszákkal, hirdetésekkel, rövid kül- és belpolitikai tudósításokkal. Külön közölt a lap mezőgazdasági cikkeket, ismeretterjesztő írásokat. Rendszeresen találkozhatott még az olvasó a Levelezések, a Nyílt tér (ahol szerkesztői felelősség nélkül jelenhettek meg olvasói levelek), a Nyílt posta (szerkesztői üzenetek) rovatokkal, valamint egyre gyakrabban árverési hirdetésekkel.^ Miután a lapra mindinkább Roboz szerkesztői felfogása és gyakorlati irányítása nyomta rá a bélyegét, rövid időn belül óhatatlanul kenyértörésre került a sor. És hát, ugye, a közös lónak... Szóval, az alkotó ereje teljében lévő, negyvenedik életévéhez közeledő, kitűnő szervezőkészséggel megáldott szerkesztő - akinek írásai már több fővárosi és vidéki lapban is helyet kaptak - 1865 nyarán elérkezettnek látta az időt, hogy önálló megyei lapot indítson. Kérelmére 1865. október 6-i keltezéssel a főtárnokmester engedélyezte a Somogy- elnevezésű újság megjelenését - politikai jelleg nélkül.

0 (A kérelem is erről szólt: a kötelező kauciót nem kívánta befizetni a lapalapító.) (Roboz ekkor már természetesen egyre kevésbé törődött a havonta már