Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szakály Sándor: Levelek és tábori lapok a háborúról. Miről írtak a magyar katonák 1942-1943-ban?

LEVELEK ÉS TÁBORI LAPOK A HÁBORÚBÓL MIRŐL ÍRTAK A MAGYAR KATONÁK 1942-1943-BAN? SZAKÁLY SÁNDOR Magyarországon az elmúlt huszonöt évben nagy lendületet vett a második világháború történetének kutatása. Számos összefoglaló munka, monográfia, tanulmánykötet jelenik meg az ország háborús részvételéről, a háborúban részt vett haderőről, az egyes fegyver- és haderőnemek tevékenységéről. A feldolgozások mellett egyre több visszaemlékezés, korabeli napló enged bepillantást a háború mindennapjaiba. E munkák szerzői többnyire tábornokok, tisztek, katonák illetve munkaszolgálatosok. Vannak azonban olyan források is, melyek feltárása s a kutatásban történő hasznosítása még várat magára. Ilyenek a tábori postával továbbított levelezőlapok és levelek, amelyekben többnyire hitelesen őrződtek meg a háborús hétköznapok történései, a hadba vonultak és az otthon maradottak érzései, gondolatai. E források segítségével bepillanthatunk a katonák mindennapjaiba, gondjaikba, gondolatvilágába, megtudhatjuk, mi minden érdekelte s foglalkoztatta őket a háborúval kapcsolatban, miről mi volt a véleményük. Magyarországon a tábori levelezőlapok és levelek többsége a családoknak, az egykori katonák leszármazottainak a tulajdonában maradt fenn. Különösen értékes relikviák ezek azokban a családokban, amelyeknek hozzátartozói, az egykori levélírók elestek, eltűntek a frontokon, vagy a hadifogolytáborok poklában végezték be életüket. A budapesti Hadtörténeti Levéltár és a vidéki levéltárak is őriznek ilyen dokumentumértékű írásokat, múzeumok gyűjteményeiben is gyakran előfordulnak, de ott inkább tárgyi mivoltuk miatt érdekesek, és kevésbé a tartalmuk érdekli a szakembereket. E fontos és sajátos források magyarországi kutatásáról azt kell mondanunk, hogy a feltárás, a kutató és értékelő munka még alig, hogy megindult, így jelen írás is inkább csak vázlata, módszertani előtanulmánya lehet egy nagyobb kutatómunkának, semmint megcáfolhatatlan állításokat tartalmazó összegzés. Magyarországon az 1939. szeptember l-jén kitört német-lengyel háborút követően a kormány elrendelte a kivételes hatalom bevezetését: korlátozták az egyesülési és gyülekezési jogot, megszigorították a sajtóellenőrzést, csökkentették az időszaki sajtótermékek terjedelmét.

1 Az eredetileg hat hónapra tervezett szigorítást rendszeresen meghosszabbították, és az a háború befejeztéig fennmaradt. A kivételes hatalom nemcsak, hogy érvényben maradt, de az idők folyamán újabb szigorításokat is bevezettek. A kormányzat 1940. június 3-án

2 elrendelte a külföldi levél-, távíró- és távbeszélő-forgalom ellenőrzését, majd néhány hónap múlva a 7440/1940. számú miniszterelnöki rendelet megszabta az időszaki sajtótermékek oldalszámát