Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szita László: Német családok betelepülése Somogy megyébe a két világháború közötti időszakban (1930-1940)

Szentlászlón, így elég sok földhöz jutott, ahol még sikeresebben gazdálkodik. Németül és magyarul beszélnek. Települők sz.: 5. DIÓSPUSZTA (Somogyhárságyi körjegyzőség.) Ehret György, ev. 42 éves. 1937-ben Majosról (Tolna m.) jött feleségével és két gyermekével, valamint szüleivel. Itt 32 katasztrális holdat vásárolt a Kaposvári Kereskedők és Iparosok Bankjától. E birtok korábban egy sváb gazdáé volt, aki tartozott a banknak és tönkrement. Ehret jól gazdálkodik, rendes ember. Németül és magyarul jól beszélnek. Települők száma: 5. Schefjér János ev. 56 éves. 1935-ben jött Majosról (Tolna m.) fiával. Majoson valamilyen váltó ügy révén tönkrement és itt próbált szerencsét. Megvette Szabó József gigei kovácsmestertől annak itteni 10 holdas birtokát. Özvegyember volt, itt megházasodott, feleségül vett egy 30-40 holdas itteni német özvegyasszonyt. Nyugtalanabb elem. Németül és magyarul beszélnek. Települők sz.: 2. Általános jellemzés: A somogyhárságyi települőket mind a beházasodás vonzotta ide, szegényebb sorsú emberek ezek. A magyarlukafai települők nagyobb részben jómódúak, akiket gróf Festetics Domokosféle bérlet vonzott. Az összes települőik közelről jöttek, kivéve talán a dióspusztaiakat, akik valamivel messzebbről, Tolna megyéből telepedtek le, kedvező földkonjunktúrát keresvén. A magyar sorsot illetően a helyzet igen aggasztó, a magyar családokpusztulóban vannak. Az utolsó dicenniumban általában évente átlag 60 hold jutott magyaroktól sváb kézre, s ez a helyzet annyival is aggasztóbb, meri a németség részéről itt szó sem lehet asszimilációról. Az igazság kedvéért meg kell még jegyeznünk, hogy nem mindnyájan, a föntebb felsorolt települők sem mindnyájan, de nagyobb részben vallanak olyan nézeteket, amelyek már bajosan egyeztethetők össze a szentistváni állameszmével. Az utóbbi években egyébként a németség szaporodása is megállt, legfeljebb két gyermek van mára vagyonosabb német családoknál is. SZENTLÁSZLÓ Becht István, ev. 31 éves. 1932-ben jött Ráckozárról (Baranya m.). Feleségül vette egy margitpusztai 15-20 holdas német gazdálkodó és kőművesmester leányát. Házasságukból két gyermek született. Becht foglalkozása bádogos. Szentlászlón házat vett egy! német özvegyasszonytól, aki másik házába költözött. Németül és magyarul beszélnek. Települők sz.: 1. Rudolf János. rk. 37 éves. 1934-ben jött Bakócáról (Baranya m.) feleségével és 2 gyermekével. Bakócaiföldjét eladta és ittegy kocsmát valamint szatócsüzletet vett, továbbá 4-5 hold földet. Freifogel Antal német gazdától, aki Vásárosbécre költözött. Házat is vett szintén német kézről. Németül és magyarul beszélnek. Települők sz.: 4. ALMAMELLÉK (Szentlászlói körjegyzőség). Dr. Czumpft fakab. rk. 33 éves. 1935-ben Bőszénfáról jött, magánorvosi prakszist folytat. Egy idevaló 30-40 holdas jómódú sváb gazda lányát vette feleségül. Házasságukból eddig egy lány született. Hozományul egy házat kapott, Czumpft atyja különben maga is tehetős kisgazda. Gyenge orvos, prakszisa rosszul meg}', annál többet politizál. Bőszénfán a magyar tanítók megverték. Almamelléken rokonai is vannak, s gondolta, hogy itt jó talajra talál. Kihívóan viselkedik. Ő a Basch-propaganda Spiritus rectora. Németül és magyarul beszél. Települők sz.: 1.