Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szita László: Német családok betelepülése Somogy megyébe a két világháború közötti időszakban (1930-1940)

PORROGSZENTKIRÁLY (Porrogi körjegyzőség) Heil János ev. 49 éves. 1938-ban Liszóról (Csurgói járás) jött, ahova 1937-ben Hidasról (Baranya m.) költözött feleségével és 2 gyermekével. Itt egy magyar kisgazda felesbérlője, ingatlant is vásárolt ugyancsak egyik magyar kisgazdától. Hidason is maradt valamelyest birtoka. Rokona Zinner András hívta ide. Nyugtalan ember, állampolgári kötelességeit nemigen teljesíti, többször volt büntetve kihágásért. Családja is veszekedős, nem szeretik őket a községben. Németül és magyarul beszélnek. Települők sz.: 4. Zinner András, ev. 51 éves. 1936-ban a Tolna m.-i Mucsfáról érkezett 3 gyermekével és feleségével. Itt az ev. lekész felesbérlője, aki nagyon meg van vele elégedve. Ingatlant nem vett. Rendes emberek. A községben szeretik őket. Mikor ideérkeztek, alig tudtak magyarul, most már jobban beszélnek. Telelpülők sz.: 5. Általános jellemzés: A porrogszentkirályi települők feles bérlők. A színmagyar helyen nem tudnak gyökeret ereszteni, mindketten elmenőben vannak a községből. Talán visszaköltöznek oda, ahonnan érkeztek. IGALI JÁRÁS SZABADI (Attalai körjegyzőség). Krausz Henrik, ev. 44 éves. 1938-ban jött Keszőhidegkútról (Tolna m.). Ott eladta földjét és itt vásárolt 12 kat. hold házrészt illetve földet báró Stryk Edgár parcellázásából. Az (Wgróf Pallavicini család Kisgát pusztáját br. Stryk vette meg, de kevés szerencsével gazdálkodik s most parcelláz. Németül-magyarul beszélnek. Települők sz.: 3. Wagner János. ev. 56 éves. 1938-ban Gyönkről (Tolna m.) feleségével, 2 fiával, menyével, valamint unokájával érkezett. Idősebb fia nős. Ott eladta földjét és itt vett 40 kat. holdat ugyancsak a Stryk-féle parcellázásból. A családfő már akkor elmebeteg volt, amikor jöttek, azután a szekszárdi elmegyógyintézetbe szállították. Németül és magyarul beszélnek. Települők sz.: 6. Általános jellemzés-. A szabadi telepeseket nem a megélhetési kényszer, inkább a kedvezőbb konjunktúra keresése hozta a magyar és német lakosságú községbe Rendes, dolgos és jómódú emberek. Tolna megyében eladták birtokukat és a birtok árát itt kedvezőbben fektették be. Szabadi lakosai vallásilag is különböznek. A rk-ok magyarok, az ev. lakosok németek. Asszimilációról itt szó sem lehet. Jellemző, hogy az utolsó 25 év alatt mindössze egy vegyes házasság történt a községben. A szabadiak nem türelmetlenek, de tartják németségüket. BÜSSÜ Schern Antal. rk. 60 éves. 1946-ban Gödréből (Baranya m.) jött feleségével és fiával, aki jelenleg itt Büssüben szociális titkár. Kocsmát bérelnek, de rosszul ment, a bért nem tudta fizetni, ezért átadta másnak. Most eredeti foglalkozásából (bádogos) él. Ingatlant még nem vettek, meg van földjük és házuk Gödrében, de annak értékét tervezik ide áthozni. Fia „Sárvári"-ra magyarosította nevét, nem is tud jól németül. Idevaló színmagyar nőt vett feleségül, aki nem beszél németül. Az öregek viszont németül és magyarul beszélnek. Települők száma: 3. Zentner János. rk. 25 éves. 1935-ben Mucsiból (Tolna m.) jött. Foglalkozása borbély. Hamarosan elment, majd megint visszatelepült. Feleségül vette Gebhardt János itteni kőműves leányát. Gebhardt felesége is tud még svábul, de lányuk már nem. Tulajdonképpen Gebhardték nem törzsökös büssüiek. Zentner németül és