Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szita László: Német családok betelepülése Somogy megyébe a két világháború közötti időszakban (1930-1940)

Német családok betelepülése Somogy megyébe a két világháború közötti időszakban SZITA LÁSZLÓ A Délkelet-Dunántúl három megyéjében: Tolnában, Baranyában és Somogy megyékben élő német lakosság migrációja a betelepítésüktől a második világháborút követő kitelepítésükig tartott. Azonban nem csak a német, hanem valamennyi etnikum migrációja megfigyelhető. Ezt a költözési folyamatot különböző gazdasági tényezők befolyásolták. Elsősorban a földhöz, vagy előnyösföldbérlethezjutás A mezőgazdasági munkabérek különbözősége. A nagybirtokok parcellázási akciói stb. Nem ismerünk olyan tanulmányt, amely az egész korszakot átfogóan, e rendkívül fontos társadalmi jelenséget reálisan - áttekintené. Somogy megyében 1940-ben a vármegyébe költöző német nemzetiségű családok részletes vizsgálatára került sor. így lehetőség nyílik arra, hogy a legújabb kori migrációs jelenségről országosan érdeklődésre tartó helyzetképet vázoljunk fel. A Somogy megyébe történő németség migrációjának vizsgálatát a miniszterelnökség kezdeményezésére, majd utasítására a vármegye főispánja rendelte el 1940 szeptemberében. Nem volt azonban politikailag célszerű, hogy hivatalosan és nyíltan egy ilyen felmérést megindítsanak. A magyar és a német állam közti viszonyban amúgy is feszült politikai légkört tovább rontotta volna. A kisebbségi kérdés rendezésében a korszak kormányzata figyelemre méltó lépéseket hozott már korábban is. Különösen kulturális téren. Elsősorban az iskolaiig)

7 modern elveken történő rendezésében a magyar kultuszkormányzat messze megelőzte a nyugat-európai és a közép-európai kormányzatokat.

1 A hazai német radikális mozgalom vezetői azonban nem voltak megelégedve ezekkel az iskolaügyi szabályozásokkal, és saját lapjaikban élesen támadták mind a kormányzati, mind a helyi iskolapolitikát.

2 A német mozgalom támadásának másik célpontja a gazdasági érvényesülés állítólagos nehézségei, amelyekben a helyi hatóságok elfogultságot tanúsítanak a német etnikummal szemben. A német sajtókritikákra és támadásokra a legkülönbözőbb ellenválaszok születtek. Ez a polémia természetesen nem volt új keletű, s nem a negyvenes években élezték ki a viszonyt a különböző hazai német politikai tényezők, a kormányzat és magyar politikai csoportok között. A kérdés akkor kapott nagy figyelmet, amikor már a harmincas években a kérdést úgy exponálták, hogy a térségben a magyarság fogyását a „német csendes gazdasági expanzióval" magvarázták. A somogyi falvakban a német etnikum gyors növekedését, gazdasági térhódítását,