Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Szili Ferenc: Egy somogyi baka első világháborús naplója 1914-1918
tudom feledni azt a nagy véres harczott ami akkor volt ember ember hátán fekütt halottak és sebesültek. Belülünk magyarokbul szép kevesen marattunk de azért este amire a nap le áldozott akkora már viszsza mentünk oda ahonnétt az oroszok ki verték a magyarokat és ujbul el foglaltunk a régi állást és mink magyarok voltunk benne az urak A tájjatt alacson-hegyes erdőség borította nem nagyon lehetett ki látni az ellenséghez hogy mere is vannak vagy hogyan fekszik a vonaluk Tehátt csak kémm szollgálattal lehetett eztt ki fürkészni amire igen alkalmassak voltak az ott lakó népek mert a tájjatt lakok is bírták Itt ott ollan gyéren házak voltak ameljekben jobban németajkú népek laktak és a többek között szintén volt egy asszony aki nem menekült el a kiss hajiékábul hanem négy kiss gyermekével ott maratt el szegényedvei és le rongyolodval kenyér nélküly Szegény aszszony számtalanszor bejött a lövész árokba a kiss gyermekeivel könyörgött egy kiss falat kenyér darabkájért Egy tehenecskéje volt és még az volt a szerencséje hogy egy kiss tejett tudott adni a kis gyermekemnek ami nagy táplálékul szolgált szegényeknek.. Egy alkonyatkor azt a parancsot kaptunk hogy egy aszszony két vagy három darab marhát hajtogatt a front között senki ne háncsa és nem is szabad tőle semittsem kérdezgetni mert kémm a mi részünkre. Tényleg másnap reggel láttunk a front között az erdő sűrűjében egy nőtt egy tehenén és egy borjún hajtogatott ere vagy amara mint ha aztt akarta volna elhitetni az ellenséggel hogy az el tévejedett barmain szedi össze mert hátt az oroszoknak sem volt feltűnő miután falkaszámra csatangoltak a gazdátlan állatok az erdőségben amitt igen felhasznált néhány ott lakó ügyes aszszony mert össze terelt tíz tizenöt darabott és el hajtotta ere be magyar országba és jo pénzért el atta őkett ugy mind ha az ő nevelései lettek volna az állatok Szerencsésen sikerült is az első kémkedése az aszonynak mert azt a hírt hozta hogy vigyázzunk mert igen erős csapatok érkeznek a frontra és sok gépfegyvert látott a lövész árkukba hurczulni és erőssen csinálják a sánczokatt Biztosra vehetünk hogy az oroszok az éjszaka folamán támadni akarnak Vigyázzunk.. Ki is kaptunk a parancsott hogy mindenki elkészülvel legyen az éjszakára mert az kémkedő aszszony jelentése szerint az éjszaka támadás lesz A hátra levő nyugvó csapatokat is be vonták a sánczokba hogy minél erőssebben lehessünk hogy ha az oroszok támadni akarnak Az éjfél is el mult csendessen nem történt semmi Garambo már három ora felé járt az idő éjjel amikor az orszoktul el dördült az ágyú eleinte csak gyéren és ugy tovább tovább mindég gyorsabb tüzelés jött reánk ugy hogy már a puskák is erőssen kezdettek szólni már néhány halott és több sebesültünk is volt. Egyszere csak azt vettünk észre hogy az oroszok ki jöttek a sánczainkbul és bugdácsolval jönnek felénk Erős tüzelést keztünk a mi géppuskáink is túlságos erővel dolgoztak a gyalogság is irtózatos tüzelést vitt végbe ugy hogy már az oroszoknál rengeteg ember áldozati lehetettt mertt ők kijöttek a sánczaikbul ugy harcoltak mink pedig bent marattunk a sánczokban. Tehátt nekünk semmi áron sem volt annyi ember áldozatunk mind az oroszoknak volt Szóval rettenetes támadást intéztek ránk az oroszok. Reggel felé már volt legalább is száz orosz fogjunk akik a gojo záporon keresztül jöttek sokan sebesütten soknak meg szerencséje szolgált hogy 7 nem sebesült meg a gojo záporban. Fél nyolc lehetett reggel amikor vége lett a támadásnak az oroszoknak nem sikerült átt törni ami frontunkatt amitt ugyan csak annak a kémkedő asszonynak köszönhettünk hogy meg tuttunk tőle hogy az oroszok hogyan készülőitek oda átt.