Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Szili Ferenc: Egy somogyi baka első világháborús naplója 1914-1918
heken gondoltunk hogy talán minyát le öldösték az olaszok hogy keresztül tuttak rajtuk jönni. De csak hamar el kiáltotta magátt a század parancsnokunk hogy mindenki fegyverbe és szembe szálni az olaszokkal hogy tovább ne jöhessenek. A csehek meg attak magukatt az olaszoknak el vagyunk árulvaly Tehátt röktön fel fejlőttünk és a géppuskáink is megkezték a tüzelést Erőssen hozzá foktunk a támadás viszsza veréséhez csak hamar segítségünkre jöttek más ezeredek is a 17 tes és a 20 szas honvédek is három nap harcz után tuttunk csak vissza verni az olaszokatt ami rengeteg ember éledben került. Amikor elfoglaltunk a magunk sánczainkatt a hátterünkben irtózatos látvány volt az egész területt holttestei volt telle kétt három éjszakán keresztül hortunk össze a halottakatt csak az volt a baj hogy nagyon kevés földrész volt nem tuttunk lukatt ásni csak kövek voltak minden holy sok hellen voltak ollan kőszikla hasadékok oda dobáltunk bele a holt testekett csak hogy valahová eltuttunk temetni őkett így csináltak a csehek az összes frontokon a világ háborúban ronda áruló nemzedék volt mindég és marad is annak mert soha sem vallott becsületen vele senki a gyáva cseh nemzedékkel.. 1918 ban hogy az oroszoknál meg szűnt a háborúskodás én akkor orosz fronton voltam a 30 czas honvéd gyalog ezrednél mind közember bár sokszor kínálták a csillagon az érmeim mellé de mindég meg köszöntem sokkal jobban eresztem magamatt csillag nélküly. Tehátt itt az orosz fronton már nincsen szükség most már a katonaságra össze szettünk a sátorfákatt és el jöttünk Radaucz városban ahol be vagonéroztak bennünkett és útnak váltunk messze messze dél felé az olasz frontra ahol még javában fojnak a harczok Kétt három napi vonatozás után már stájeron keresztül meg is érkeztünk Görczben Görcz egy szép kis virágzó város volt a háború előtt. Tehátt itt meg ált a vonatunk és ki kellett pakulnunk belüle és azt a parancson atta ki az ezredesünk hogy itt maradunk három napig és itt ebben az egy kori véres görczi fojoban mindenki meg tisztogathatja magátt és a szennyes ruhákatt ki lehett mosni van üdéje mindenkinek három napig ki tisztogatni magátt és az ruházatait három nap után pedig újra vonatra ülünk és tovább menünk be Olaszországban oda ahol a magyar honvédeken várják. Magam is hozzá foktam a ruházatom rendbe hozásához elleptünk az egész viz parton mostunk mosakottunk a tetükett öldöstünk szóval volt időnk mindenre mindenki mehetett vendéglögben akinek pénze volt.. Tehátt én gondultam egyen Itt van Doberdo Doberdo az az átkozott hely ahol ezelőtt két évvel szenvettem több holnapokon keresztül ahol annyi sok ember hagyta ott az életétt Tehátt el kéretödzöm és fel megyek a doberdoi hegyre a halál dombra megnézem azokatt a sok sírokatt és azokatt az össze rombolt kősziklákat! és azt a kis kápolnán hogy van e még a romjaibul amiben egyszer az életemen mentettem meg meg nézem azt a sok ösze dült sánczokatt.. Hiszen már meg füröttem kimostam minden szennyes ruhámat az Isonzó vizében már nincs semmi kifogása a parancsnokomnak hogy talán nem eresztene el. Szóltam egy jo barátomnak hogy volna e kedve velem eljönni ha el eresztenek bennünkett hogy mégis magam ne legyek amire a barátom vállalkozott. Tehátt mind a ketten el mentünk a század parancsnok elé és elé tártunk a szándékunkatt amire azonnal engedélt adott azonnal csak ugy komotossan csak derék szijjatt kötöttünk és útra keltünk egy kis orai gyaloglás után már meg is érkeztünk a doberdoi fensík hegységre Első dolgom volt fel kerestem néhány kedves jo barátom sírhalmátt amit egykori jo barátommal magam ástam nékik már nem igen látszott a sír hejük azt a kis keresztéit is mind el sodorták az uto harczok amiken akkor csináltunk nékik pár
