Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szili Ferenc: Egy somogyi baka első világháborús naplója 1914-1918

gammái tudjak velük szembe szálni Megjött az este 8 vagy 9 ora lehetett negyed magammal útnak indultam csak hamar lent voltunk a hegy lábánál és meg lassítottunk a járásunkatt mert már nagyon közel voltunk a kis házhoz A ház előtt egész kis erdő forma sűrűség volt oda bementünk és ott halgatoztunk a házikó ajtóra nagyon jol oda lehetett látni nyitval volt miután a szél elég erősen fujt az ajtott ide oda hajtogatta egész kísértett szerűen csikorgatta a szély. Sokáig halgatoztunk de sehol semi neszt nem hallottunk ketten egy Fekete Márton nevű fiúval ki ki jöttünk a bokorbuly a kis ház udvarán altunk a kétt pajtásnak azt montam hogy ők csak maradjanak mindadig a bokorba amíg én nem füttyentek Gyönyörűen sütött a hold a házikó udvarán egy döglött kutya fekütt szegény állat talán éhen döglött meg vagy gojo találta.. A ház hátánál egy kis patakocska csergedezett ami a hegyi forásokbul érett szóval mindent körül néztünk a házon kívül mondom a Márton barátomnak hogy most bemenünk a házban és meg nézünk hogy miért van az ajtó nyitval azt hiszem feleli a Márton kolegám hogy itt nincs senki merha volna valaki bizonyára ki jött volna elővettem a villany lámpán amind be léptem a házban világítottam minden sarokba hogy nincs e valahol valami gyanús dolog az ajtók mind nyitval voltak belül bent a szobába minden fel volt forgatval meg látszott hogy ott valaki volt ollan akinek valami nem tetszett az a kis ajtó a falban a honnétt a kukoricza lisztett el hoztam az az ajtó be volt tével Fogtam a vilany lámpát hogy odais be világítsak Be felé nyillott az ajtó tolom be felé de nem igen akar be felé menni valami zsák forma van előtte mi lehett ez montam a Márton barátomnak nagy nehezen be nyitottunk az ajtót egy igen csúnya látvány tárul elibénk Ott fekütt az az szegény öreg román akitt ott hagytan a házban amikor az oroszt és a menyecskén elhajtottam magammal Oda volt az öreg be dobval a nyaka el volt vágval teljesen a testtül Szóval meggyilkolták az öreget és egész biztosan az oroszok mert azt hitték hogy ő volt az árulója annak az orosz katonának aki az öreg leányához járt és mink pedig el fogtunk Amikor mindent körül néztünk azt tanácsoltunk magunknak hogy legjobb lesz innéd nekünk minél előbb távozni mert még utóbb itt lepp benünkett valami orosz járőr Ki jöttünk a házbul kifelé bandulkoltunk az udvarbul a ház hátánál sűrű erdőség volt és egymásutánban kétszer ág törés halatszott azonnal tisztában voltunk azzal hogy itt orosz járőr csatangol Azonnal be ugrottunk a házhoz nem meszsze egy sűrűségben és a fegyvereken lövésre készszen tartval a ház felé figyeltünk csakhamar a szeműinkbe tünt hatt orosz katona a ház udvarán járkáltak Igen szépen sütött a hold az égen öszsze suktunk hogy meg fogjunk őkett támadni Kettő bement a házban de nem sokáig volt bent egyiksem hamar ki jöttek Jol oda láttunk hozzájuk majdnem egy csoportban volt mind a hatt Súgtam a barátaimnak hogy mindenünk jol czélozzon most közübük lövöldözzünk kicsitt izgatottak voltunk mind a négyen mert ara gondoltunk hogy ott a ház hátánál lévő erdőben nem e vannak ínég sokan Node hamar határoztunk ne hogy még fel fedezzenek bennünket Szóltam mostt most fiuk a fegyvereink el dördültek három orosz hanyatt vákta magán három pedig futásnak érett Még néhányan lőttünk és ere nagy rajta rajta kiáltással ki rohantunk a bokorbul Azonnal oda rohantunk a három elesett oroszhoz Kettő erőssen horkolt jött a vér a szájukon a szívtájon kaptak lövést a harmadiknak csak a lábátt törte el a gojo amitt be kötöztünk és el hoztunk magunkkal a szakaszhoz és ott átul attunk a sebesült vivőknek hogy szálítsák el a segélyhejre hogy foraszszák öszsze a lábát hogy egy sánta oroszszal több legyen Oroszországban hogy ha valamikor haza került szegény fiu.