Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

Hogy volt-e ötezer kisbirtokos Szentgálon, nem tudjuk, hivatalosan nem vizsgáltak mandátumot, nem jegyezték fel a résztvevők neveit és számát. Minden bizonnyal a helyi gazdatársadalom érdeklődő hadát is beszámítva többe ezer lelkes, s valóban lelkes tábor gyűlt össze, és valóságos örömünnepet ültek. Érdekes idézni a helyi veszprémi sajtót is: „Új idők következnek, új alakulásokkal ledőlnek a különféle alantas érdekek által felépített választófalak. Ezentúl majd csak két hatalmas tábor fog egymás ellen küzdeni: a magyarság zömét képviselő kisbirtokosok pártja és a főurakból és ezek csatlósaiból összeverődött párt. Nem a jelszavak után fog a nép igazodni, hanem a tetteket fogja elbírálni. S ha megtalálja a testvért, akivel egy a búja-bánata, azzal fog együtt haladni. Nem tűri meg a romboló elemeket, a társadalmat szétverő ékeket. Nem ül fel a nemzetiségi és vallási villongásra uszítók, maszlagolók szavainak, hanem egységes táborba tömörül a vele közös baj felett sóhajtozókkal s meleg testvéri szeretettel fogja egymást támogatni a közös cél, a közös boldogulás elérésében. Valóságos missziót, mentő munkát végez ez a párt! Megmenti ezt a szegény országot a biztos zülléstől, bukástól. Mert a sokféle párt ezer felé húzta, tépte a nemzetet. De most egy táborban leszünk."" Szentgál után sürgetett az idő, közeledtek a választások, szerencsés mozzanat volt, hogy Hercegh Sándor mellett Szabó István is teljes erővel részt tudott venni a szervezőmunkában. Nem pihentek a párt alelnökei sem. Télidő lévén a birtok sem kívánt most különösebb otthoni munkálkodást. A párt lapja sorra jelentette meg cikkeit a gyors szervezkedés szükségességéről és mikéntjéről. Bőven tudósított a helyi alakuló gyűlésekről is. Megindulhatott a Gazdapárt diadalútja. Első állomás volt, melyik is lehetett volna, Szabó István szülőhelye, Erdőcsokonya. Szabó nem véletlenül időzítette úgy, hogy beszámolójának utolsó állomása Csokonya legyen és a sort megszakítva, az pártalakulás után kerüljön sorra. December 5-én tartott csokonyai ünnepségnek két felvonása volt. Az egyik Szabó István beszámolója, a másik a Gazdapárt megalakítása a választókerületben, és vezetőségének megválasztása. Az ekkorra már osztatlan népszerűségnek örvendő, korábbi csokonyai bírót dalárda fogadta, és Szalóky tanító úr üdvözölte. Ezután következett a képviselő beszéde. A mintaszerűen felépített szónoklat abból indult ki, hogy eszmék mozgatják a világot, eszmék irányítják az emberiséget, és 1848 a szabadság, testvériség, egyenlőség eszméiből nőtt ki. Ennek következménye, hogy a nép is bekerült a nemzet nagy családjába, de ott gyerekként, mostoha testvérként kezelték eddig. Ez az idő elmúlt, mert ma már nagykorú és mivel ezt nem ismerik el, magának kell az őt megillető helyet elfoglalni. Ezért kell a külön párt. Szabó István azonban még mindig illúziókat táplált a Függetlenségi Párttal szemben. „Elhatároztuk, hogy a 48-as lobogó alatt Kossuth Lajos szent eszméinek győzelemre juttatásáért mi, Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártot alakítunk, ahol is támogatva 48-as barátainknak Magyarország Függetlenségéért vívott küzdelmét, de elsősorban és mindenekJeleit mi a nép, a földművelő nép érdekeinek előbbre juthatását, a népnek minden vonalon való érvényesülését akarjuk, minden erőnkkel és tehetségünkkel munkálni, a nép teljes nagykorosítását minden vonalon kiküzdeni."

118 Hercegh Sándor is beszédet intézett az egybegyűltekhez és ismertette a Gazdapárt programját. Ezután megválasztották a párt képviselőkerületi elnökévé Máté Lajos visontai református papot. Alelnöknek Nagy Mihályt (Beleg), Nagy Jánost (Nagyatád), Lovrencsics Józsefet (Barcs), Roznik Jánost (Henéz), Balog Józsefet (Görgeteg), Pap Józsefet (Csige), Peti Sándort (Komlód), Arany Bálintot (Rinyaújlak)