Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

hetőség nyílt számukra, úgy gondolták, hogy ezzel ismét élhetnek. Mindezekből következett, hogy a vidéki sajtó is a kisbirtokos szervezkedés szócsövévé vált. A közjogi színezet nélküli demokrata polgárság fővárosi lapjai és néhány vidéki orgánum, mint a Somogyvármegye, önzetlenül, rokonszenvből is az ügy mellé álltak. Szabó István képviselő minden lépéséről beszámolt a lap, és nyíltan kimutatta rokonszenvét a képviselő iránt. Ennek a tudatában is jelentős volt a politikai szervezkedés dandárja idején Szabó István beszámoló körútja a nagyatádi körzetben. Ennek első állomása Nagyatád volt, a körzet székhelye. A választások idején még kevés szavazója volt itt Szabó Istvánnak. íme a lap rokonszenves kommentárja: „Szabó István okos, szép képviselőházi beszédei mindig általános föltűnést keltenek. Megbámulja mindenki az egyszerű kisgazda nem mindennapi tudását, nagy éleslátását. Innen magyarázható, hogy Szabó István ma a somogymegyei képviselők között a legnépszerűbb, akihez a kerületben nagy lelkesedéssel, testvéri odaadással ragaszkodnak a választók."

101 Tegyük hozzá, hogy ezért maga a kaposvári lap is sokat tett. Mindezek ellenére a minősítés igaz volt. Nagyatádon, majd Barcson is óriási lelkesedés mellett mondotta el a képviselő beszédét. Osztatlan ünneplésben volt része a hajdani ellentábor fő fészkében, Barcson is. Lelkes hívei között ott voltak az ottani kisiparosok is. Verbai József, a barcsi ipartestület elnöke és Novrencsics István kereskedő egyaránt a település osztatlan támogatásáról biztosították a képviselőt. Elkísérte Szabót beszámoló körútjára Patacsi Dénes, a MKSZ vezetősége nevében és számos Somogy megyei kisbirtokos híve. Szabó István beszédeiben az általános választójog követelése, az Andrássy-féle tervezet elítélése, a koalíciós kormány bírálata, a kisbirtokos érdekek érvényre juttatása, a szervezkedés szükségessége domborodott ki, de szó sem esett az önálló párt létrehozásáról.

102 Ezalatt pedig már a Veszprém megyei kis településen, Szentgálon nagyban folytak az országos Gazdapárt megalakításának előkészületei. Erről a közvélemény még semmit sem tudott. Az a tény sem kapott nyilvánosságot a Magyar Lobogóban, hogy Veszprém megyében megyei Gazdapárt alakult már 1909. március 8-án. A párt elnöke Mohácsy Lajos, marcalgergelyi evangélikus lelkész lett. Maga a pártelnök ismerteti az eseményeket: ,Az Alföld legnagyobb városai, községei: Békés, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás, Gyoma, Törökszentmiklós stb. már mind be vannak szervezve s az ő sok ezer tagot számláló helyi szövetségeikkel az országos szervezetbe illeszkedve. E nagyarányú mozgalomnak hullámgyűrűi átcsaptak a Dunán, s elhatoltak már ide a mi vármegyénkbe is. Somogy, Zala, Vasvármegye után jött Veszprémvármegye. Szentgál, Takácsi, Sikátor, Görzsöny, Acsád, Gergelyi, Nemesszalók, Pórszalók, Mihályháza - sorra kitűzte már a „Magyarországi Kisgazdák Szövetsége" zászlaját... Ez a közös cél hozta össze a mi vármegyénk kisgazdáit is. Ez bírta őket arra, hogy szervezkedjenek. S míg a toborzás, szervezkedés lépésről-lépésre halad ott kint a falvakban, addig egy egészséges párttá tömörültek a vármegye törvényhatósági bizottságában helyet foglaló kisgazdák is, megalkotván a „Vármegyei Gazdapártot"

105 A cél az volt, hogy- a kisgazdák szóhoz juthassanak a község, a vármegye és a parlamenten keresztül az ország sorsának az irányításában. Mohácsy lelkész azt is kifejezésre juttatta, hogy országosan kezd öntudatra ébredni a kisbirtokosok hatalmas tábora, melyet eddig megosztott a nemzetiségi, felekezeti torzsalkodás. „Ledőlnek a válaszfalak, megszűnik a nemzetiségi felekezeti torzsalkodás, civódás." - írja, és ezzel kimondatlanul is jelzi az országos politikai szervezkedés szükségességét. Hozzá kell tenni, hogy egy hónappal korábban éppen a Temes megyeiek hozták létre a Kisbirtokosok Megyei Pártját, zömmel az ottani