Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon
nyomunkban van.'' 1 Ebben az esetben az egész nyomtatvány tartalmát alkalmasnak tartotta az ügyészség osztály elleni izgatásra. Ezekhez jött negyedikként ,A népnyúzók futása", már ismertetett plakát. 1908. december 17-én tárgyalta a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék Szemere Kálmán ügyét. Az esküdtek három esetben nem találták bűnösnek, míg a „Harc a sötétség ellen" c. röpiratában elmarasztalólag szavaztak. A bíróság 8 nap államfogházra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte Szemere Kálmánt. 76 Elrendelte továbbá az elkobzott plakátok visszaszolgáltatását. Hozzá kell tenni, hogy példátlan til mérsékelt büntetést szabott ki, ismerve a szociáldemokraták és az agrárszocialistákra kiszabott hasonló vétség miatti büntetéseket. Pl. Várkonyi István választási programbeszédében használt „izgató" kitételei miatt 8 hónapot töltött Vácott. Úgy tűnik a három vármegyében okozott teljes felfordulás okozása ellenére a hatóságok kímélték valami miatt Szemerét. Szemere Kálmán tevékenysége az Eszterházy-uradalom területére terjedt ki. Elsősorban Dombóvár és Szakcs vidékén szervezte a földre éhes lakosságot. Tevékenysége a szomszédos baranyai és somogyi részekre terjedt át. Somogy megyében a legtöbb gondot az igali járás főszolgabírajának okozta. Már 1908 tavaszán megjelent Attala községben, majd Pula, Szabadi, Csorna, Gölle településeken fejtett ki aktív tevékenységet, és árasztotta el e vidéket nyomtatványaival. Az attalai körjegyző már áprilisban jelentette, hogy nyomtatványok érkeznek Attalába, majd május 2-i jelentésében már felterjeszti Szemere plakátjait az igali főszolgabírónak. Különösen veszélyesnek tartva az olyan kijelentéseket, hogy „Le az alispánnal!, Éljen a nép!" Az alispán elleni kirohanások Simoncsics, Tolna megyei alispánnak szóltak, aki ekkorra kitiltatta Szemerét megyéje területéről. Megjegyzi a körjegyző azt is, hogy Szemere ottlétekor a dombóvári hercegi főtisztre vonatkozó kifejezései közül a legenyhébb a „gazember" szó volt. Állítólag olyan kijelentéseket tett a nép előtt, hogy ezentúl a munkabért ők fogják megszabni, mégpedig olyan magas áron, hogy a herceg se tudja teljesíteni, s majd így kénytelen lesz földjeit nekik bérbe adni. n A plakátok küldözése és titkos gyűlések tartása miatt az igali főszolgabíró Szemere kitiltását javasolta a járás területéről. Szemere fortyogott a Tolna megyei alispánra és az igali főszolgabíróra, és nem is sejtette, hogy minden lépését figyelik. A főkapitány detektíveket küldetett le Tolnába, hogy az „izgató" minden lépését figyeljék, de a Tolna és Somogy megyék hatóságainak is megvoltak a besúgóik. 78 így nem véletlen, hogy amikor Szemere Kálmán titokban lefoglalta a legnagyobb szobát a kaposvári Erzsébet Szállóban, hogy odahívja meg titkos gyűlésre Tolna megyei híveit, a hatóságok mindent tudtak és Szemerét akkor tartóztatták le, amikor hívei elé ment az állomásra. A megbeszélésre 25-30 Tolna megyei gazda érkezett. A rendőrség őket is kihallgatta, majd szabadon engedték őket. Szemerét egy napig fogva tartották minden tiltakozása ellenére. Lefoglalták a nála talált nyomtatványokat, miket hívei között kívánt kiosztani. Kihallgatása során azt vallotta, hogy a hercegi földek bérletének ügyében hívta össze híveit. Mivel a herceg minden előzetes tárgyalás után ismét nagybérlőnek adta ki a birtokot hat évre. Erről a fejleményről kívántak tárgyalni. 9 A kaposvári sajtó részletesen kommentálta az eseményeket. Szemere elleni hangulatkeltést azzal magyarázta, hogy a katolikus népszövetségek szervezését megakadályozta és tagjait beszervezte a SZGE-be. A „föltűnési viszketegségben szenvedő ember", a „bámulatos agilitásra képes ember", mármint Szemere, a nép bajainak pontos ismerője az emberek ezreit nyerte meg ügyének. Hívei különösen szerették
