Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Lagzi István: Lengyel katonák és önkéntesek evakuációja Magyarországról 1940 tavaszától 1940 őszéig

nek Budapestre, vagy a déli határszél felé való tömörítése és az abból folyó állandó nagyarányú mozgásnak az a célja és következménye, hogy az áthelyezettek 90%-a a táborokat elhagyva útközben megszökik és az új táborokat nem éri el... Mindez valószínűvé teszi, hogy most kezdődő tavaszra újból nagyarányú szöktetéseket készítenek elő - amely német részről nemcsak újabb intervenciókat válthat ki, hanem erősebb rendszabályokat is kivívhat.""

13 A budapesti követség katonai attaséfajan Emisarski alezredes tevékenységét szintén megengedhetetlennek tartották. Szemére vetették, hogy a szökés megkönnyítése céljából „...internált lengyel hadsereg tagjait a katonai szolgálatból elbocsátja, és erről az elbocsájtottak részére igazolványt állít ki." A HM részéről leszögezték, hogy Emisarski alezredes által kialakított gyakorlat „...esetleg külpolitikai bonyodalmakra is vezethet -, hogy a lengyel követség önálló hatáskörben rendelkezzen a lengyel hadsereg Magyarországon internált tagjai felett. '

nq Az 1940 tavaszára tervezett, majd a ténylegesen végrehajtott nagyarányú evakuáció, a különböző táborokból naponta megismétlődő szökések miatt Baló Zoltán ezredes a HM 21. osztályvezetője is állásfoglalásra kényszerült. Baló ezredes a Külügyminisztériumba címzett levelében azt fejtegette, hogy „...a hozzám beérkezett különféle jelentésekből meggyőződtem, hogy a főként 18-42 éves lengy.(el) menekültek, különösen a katonák szöktetései, mint azt már f. év 2802/eln. 21.-1940. számú átiratomban is közöltem, a b.-pesti lengy.(el) konzulátus szervezi és hajtja végre, közreműködnek még a lengy.(el) követség, a lengy.(el) vonatkozású társadalmi szervek lengy.(el) osztályai."

55 Baló ezredes előbbi megállapításaira azért is érdemes odafigyelni, mert a szökések szervezésében, végrehajtásában részt vevő intézmények, szervezetek felsorolásakor ezúttal nem tett említést Dembinski tábornok és a Katonai Képviselet szerepéről. Az 1940 tavaszára beütemezett tömeges szökések előkészítéséről (méreteiről) a budapesti német követség katonai attaséja - összeköttetései révén - közel annyit tudott mint a HM illetékes osztályai. A katonai attasé tiltakozására 1940. április elején a HM 21. osztálya a Belügyminisztérium felé is jelezte, hogy a lengyel katonák evakuációja„/wc/o« dolog" (!) s néhány „káros" részletjelenségre hívta fel a BM IX. osztályának figyelmét. A HM 21. osztálya ismételten hangsúlyozta, hogy a szökések előkészítésében „igen tevékenyen" részt vesznek a magyar társadalmi szervek is, amelynek külön „lengyel" osztályai vannak pl. a Magyar Vöröskereszt, a Magyar-Lengyei Menekültügyi Bizottság, továbbá a „...Menekült Lengyeleket Segélyező Amerikai Bizottság, a kengyeleket Segítő Angol Bizottságok..."

56 Baló ezredes külön kiemelte, hogy a „... tömeges szökések sajnos mindig fokozódó túlzott elharapódzása és annak külföldről való anyagi támogatása a szomszédos államok [értsd, Németország — I.. I. Ifigyeimét nemcsak, felkeltik, mint azt az itteni német követség ez irányú részletes (!) jegyzéke és leírása igazolja, hanem a semlegesség megsértésének vádját is eredményezhetik. "

5 Mint láttuk, a szökések segítésének vádjával illették a Magyar—Lengyel Menekültügyi Bizottságot is. Konkrétan megfogalmazódott (1940. ápr. 1.) az, hogy Magyarországról Jugoszlávián át Franciaországba irányuló szökések szervezésében a budapesti lengyel konzulátus rendszeresen felhasználja a Magyar-Lengyei Menekültügyi Bizottságot. „Amíg ezen szervezeteknek működési engedélyük van és amíg a lengyel férfiak utazása meg nem tiltatik, a szökések száma minden más ellenintézkedés ellenére csak növekedni fog. " A hadtestparancsnokságok összekötő tisztjeinek a HM-ben tartott 1940. április 11-i értekezletén a tökéletesen működő