Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Király István Szabolcs: A mezőgazdaság technikai fejlődése a két világháború között Magyarországon (Különös tekintettel Somogy megyére)
a kenőolajok vámja is jelentősen emelte az üzemeltetés költségeit. Ráadásul a háború alatt és után a tüzelőanyagokhoz csak hatósági igazolással lehetett hozzájutni." A petróleumüzemű traktorok elterjedése összefügg a benzinhiánnyal, ill. annak drágaságával. Emiatt is fordul a figyelem a mezőgazdasági terményekből is előállított etilalkoholra. 1 " Kund Ede műegyetemi tanár ilyen irányú kísérletei kedvezőek ugyan, széles körű elterjedésre mégsem számíthatott. 13 A motorszesz fokozottabb felhasználása összefügg a hadigazdálkodással. 1939-ben a burgonya 4,5-8%-át, a cukorrépa 18-20% -át dolgozták fel alkohollá. Ennek egy részéből készítettek motalkót. 100 kg keverékből 90 kg a nehézbenzin, 10 kg víztelenített alkohol volt. A szesz alkalmazása nem csupán a benzin részbeni pótlását szolgálta, hanem a növekvő sűrítési arány miatt javította a motorok oktánszámát is. Az alkalmazott motorok kompresszióviszonya E=6—6,5 volt 1939-ben. Ezek 75—80-as oktánszámú benzint kívántak. Keverés nélkül a benzin 57—58-as oktánszámú volt. 15 A háborús idők jele, hogy a magánhasználatú tehergépjárművek és vontatók havi motalkóadagját 60-180 1-ről 40-150 l-re csökkentették. A közellátási miniszter 539. 372/1941 sz. rendelete alapján a gőzgépek szén- és brikettszükségletét, fagázmotorok faszénszükségletét hatósági igazolással lehetett csak - korlátozott méretekben - kielégíteni. 16 A traktorok megbízható üzemének lényeges eleme a megfelelő kenőolaj használata. Az érdekvédelmi szervezeteknek (SZÓSZ, OMGE, Műszaki Szakosztály stb.) visszavisszatérő témája a kenőolaj vásárlása és használata körüli zűrzavar. Az állandó és jó minőségű olajat gyártók érdekében kéri a SZÓSZ, hogy adjanak mintákat a műegyetem mellett működő mg.-i gépkísérleti állomásnak, ahol azokat kipróbálják. A jó hasznot jelzi egyébként, hogy 1930-ban 17 cég gyárt és forgalmaz kenőolajat. 1 A SZÓSZ és az OMGE Műszaki Szakosztálya ismételten felhívja a szántógép-tulajdonosok figyelmét arra, hogy a kenőolaj és kenőzsír vásárlásánál mire kell ügyelni. 18 Jó jel, hogy 1929-től már a Shell cég is árusít traktorolajat. 19 A traktorok alkalmazása - beszerzésük és üzemeltetésük körüli gondok ellenére - 1925 és 1930 között elsősorban a nagy- és középbirtokon vált általánossá. A kisbirtokos réteg igényét akarta kielégíteni a földbirtokos tárca, amikor 1928/29ben a 200 kh-nál a kisebb területen gazdálkodóknak kedvezményes áron biztosított traktorokat. A Fordson traktornál 15%-ot, az Austin, Case, McCormick, Hart-Parr, Hannomag-Schlick és HSCS traktornál 20%-ot a FM fizette. A fennmaradó részt 2 ill. 3 éves 9%-os kamattal kellett törleszteni. A géphez talajművelő gépet, 7 napra kiképzett szerelőt és 6 havi garanciát adtak. A tulajdonosoknak évente 100 kh-t kellett felszántani az új ún. földreformos gazdáknak. 20 1929-ben 334 db traktor talált gazdára - ebből 185 HSCS, 149 külföldi gyártmányú volt. 21 Az akció végeredményeként Mayer János miniszter mintegy 600 db traktor eladásáról számolt be. A Faluszövetség közvetítésével további 180 vetőmagtisztító gépet, és 1500 db vetőgépet osztottak szét 5%-os árengedménnyel. 22 A miniszter fontosnak tartotta megjegyezni: „...a racionalizálás végrehajtása nálunk nem értelmezhető úgy, hogy a kézi munkát az egész vonalon gépi munkával igyekezzünk pótolni, mert ez szociális zavarokhoz vezethet, és a részes művelést is okvetlenül fenn kell tartani." A magyar mezőgazdaságot különösen sújtó gazdasági válság éveiben a traktorok 20—25%-át nem üzemeltették. A traktorakció során jutányosán vásárolt gépek hitelének törlesztésével - a mezőgazdasági termények árának jelentős csökkenése miatt - nagy gondok voltak. A gazdák mintegy 25-27 millió pengővel tartoztak a gépgyáraknak, miközben ugyanott közel 30 millió pengő eladhatatlan készlet volt raktáron. Sok kisbirtokot árvereztek el ezekben az években. 23 „Minél
