Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szántó László: Adalékok Kaposvár és a somogyi járási székhelyközségek társadalmának politikai arculatához, 1926

egymással összefüggő tényező miatt tartottuk fontosnak. A nagyobb hagyományokra visszatekintő és/vagy igényesebb újságok főleg az előfizetői terjesztésre építettek, míg az ún. tömeglapok és a délutáni-esti megjelentetésű hírlapok inkább a példányonkénti utcai árusítást részesítették előnyben. Az utóbbi tény természetesen a XX. századi kommunikációs robbanásnak egyik első kifejeződési formája, s ugyanakkor a városiasodásnak is egvik következménye és tünete. A helyi társadalmak egészének a politikai napilapok összességéhez való viszonyát vizsgálva elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen mértékű különbségek voltak a szóban forgó közigazgatási egységek között az újságolvasás elterjedtsége tekintetében. Megállapítottuk, hogy az így képzett arányszámok a 0,02 és a 0,06 közötti skálán helyezhetők el, amelynek előbbi szélső pontja Somogy megye, az utóbbi pedig Nagykanizsa viszonyait jellemzi. A somogyn megyeszékhely éppen a képzeletbeli skála közepén helyezkedik el, s érdekes módon megelőzi Csurgó székhelyközség a maga 0,05-os arányszámával. Az előfizetett és a példányonként vásárolt napilapok százalékos megoszlását tekintve részben a fentiekhez hasonló pozíciókról szólhatunk, de Kaposvár adata ebben az esetben magasabb - 46-54%-os a megoszlás -, amely lényegében megközelíti a zalai város 40-60%-os megoszlási arányszámát. ///. A politikai sajtó jellegére és elterjedtségére, valamint a vizsgálódásunkba bevont közigazgatási egységek társadalmára vonatkozó általános megjegyzéseink után rátérünk annak bemutatására, hogy az újságolvasók összességének preferenciái miként oszlottak meg a különböző politikai irányzatú napilapok között. Először három jellegzetes és széles körben olvasott orgánum, ^Magyarság, aPesti Hírlap és a Pesti Napló forgalmi adatait vettük szemügyre, majd ezek elterjedtségét összehasonlítottuk az általunk három irányzatba besorolt összes újság adataival. (2. és 3ábra) Mindenekelőtt feltűnő az a tény, hogy az említett napilapok mindenütt tekintélyes hányadát képezték a hírlapforgalomnak: 35-55%-át, s ez esetben Kaposvár és Barcs rendelkezett az utóbbi arányszámokkal, míg Nagykanizsa és Csurgó viszonylatában 35-40%-os részesedés mutatható ki. Megítélésünk szerint a két utóbbi település újságolvasóinak diverzifikáltabb preferenciaeloszlása az első esetben a hosszabb távra visszanyúló polgárosodással, míg Csurgó) viszonylatában talán a református egyházon belül élvezett regionális központi funkcióval volt összefüggésben. Lényegesebbnek tetszik az a különbözőség, amely a három lap presztízsében fennállt a somogyi és a zalai város között, hiszen míg az előbbinél a Magyarság és a Pesti Hírlap c. újságokat részesítette előnyben a kaposvári újságolvasóknak kb. 50%-a, addig a nagykanizsaiaknak csak kb. egynegyede. Ha az összes napilap adatait vizsgáljuk meg, akkor még egyértelműbb differencia mutatkozik meg a két település társadalmának a sajtóhoz való viszonyában, ugyanis a somogyi megyeszékhely olvasóinak egyik harmada a keresztény nemzeti ill. kormánypárti, a másik harmada pedig a nemzeti konzervatív, lojális orgánumokat kedvelte. Számokban is kifejezve ez azt jelentette, hogy a megyeszékhelyen forgalmazott (a vizsgálódásunkban figyelembe vett) fővárosi napilapok 1416db-ot kitevő összpéldányszámáből 1024-re rúgott a fenti két irányzathoz sorolható újságok példányszáma, viszont az ezeknek megfelelő adatok a zalai városban 1727 ül. 716. Mindezekből természetesen az következik, hogy a liberális és nemzeti demokrata szellemiségű és ellenzéki beállítottságú politikai napilapok népszerűségét kifejező arányszám ezzel ellentét-