Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

66 Mezőgazdasági statisztika, 1897. I. köt. 174-177. p. - Uo. II. köt. 108. p. 67 NH. 1906. december 13., 7. sz. l.p. 68 SML. Nagyatádi főszolgabírói Lt. 1875. Kzg. 204/1875. 69 Gróf Széchényi Imre: Somogy megye közgazdasági viszonyairól. Bp., 1887, 51-54. p. 70 Magyarországi gazdacímtár. Szerk.: Rubinek Gyula. Bp. é.n. (1911) 598-604. p. - A Nagyatádi Hírlap 1907-ben arról írt, hogy Lelbach Keresztély parcellázni szeretné Jánosmajort (600 holdat), de erre - úgy látszik - nem akadt vevő. NH. 1907. máj. 28., 13. sz. 3. p. 71 Somogy vármegye adóközségeinek területi és kataszteri tiszta jövedelme művelési áganként és osztályonként az 1909- évi V. t. cikk alapján végrehajtott kataszteri kiigazítás mán. Bp.. 1914,110., 112., 114., 116. p. 72 MSK 2. köt. 231. p. - Ua. 48. köt. 67. p. 73 Magyarország Helységnévtára. 1900. 30, 68-69. p. - Ua. 1913. Bp. 1913. 20. p. 74 Mezőgazd. statisztika. 1897. 174—177. p. - Somogy vármegye adóközségeinek területe 1914. 110., 112., 114., 116. p. 75 Baross i.m. 573- és Rubinek i.m. 598-604. p. adatai alapján végzett számítás. 76 Somogy, 1869- június 29-, 26. sz. 3. p. - Uo. 1874. május 12. 19- sz. 3. p. 77 Somogy vármegye, 332. p. (A monográfia ezen fejezetét Ujváry Imre írta.) 78 Mezőgazdasági statisztika, 1897. I. köt. 175. p. A gyümölcstermelést a Nagyatádi Hírlap is szorgalmazta, ezt írva: „Amióta a bolgár kertészek a város közvetlen közelében tanyát vertek, konyhakertészet helyett inkább gyümölcsfák ápolására és ültetésére kellene nagyobb gondot fordítani." (NH., 1906. dec. 6. 3. p.) 79 Bezerédj Pál 1892. évi jelentése. 13-22. p. 80 Fényes i.m. 1865. 358. p. 81 V.o. Többek között: NH. 1909. január 7. 1. sz. 3. p. (Tenyészbikavásár Nagyatádon.) - Uo. március 11.10. sz. 2. p. - Nagyatád, 1912. febr. 11. 6. sz. 5. p. 82 Mezőgazd. statisztika, 1897.1. köt. 176-177. p. 83 Somogy, 1869. nov. 2. 44. sz. 1-2. p. 84 Somogy vármegye, 332. p. 85 Buries i.m. 46. p. A lóállomány növekedésében Somogy megye gazdasági életének kitűnő ismerője: Hirsch Adolf is a méntelep befolyását látja. (Hirsch Adolf: Somogy vármegye gazdasági monográfiája. Bp. 1903. 48-49. p.) 86 Somogy vármegye, 332. p. 87 Buries i.m. 47. p. 88 Mezőgazd. statisztika, 1897. 176. p. 89 NH. 1906. december 6. 5. sz. 3- p. „Eszünkbe juttatja" (ti. a Szobra tervezett tejgyár) őseink bűnét. Egy emberöltővel ezelőtt a budapest-fiumei vonalat városunkon át akarták vezetni, de apáink féltek, hogy szarvasmarháik megijednek a mozdony zakatolásától és teheneik elvesztik a tejet." 90 Somogy vármegye, 332. p. - Itt jegyzem meg, hogy Somogy megye közgazdasági előadója 1896-ban készült jelentésében a nagyatádi járásban gróf Somssich Adolf TivadaronO) létesített 40 fős vegyesfajú tehenészetéről, továbbá Meiler és Hirsch ugyanott 1875-ben létrehozott 60 fős vegyes tehenészetéről írt. A tulajdonosok a tejet, ill. a két utóbbi a vajat és a túrót is Nagyatádon adta el. (SML. Somogy megyei közgazdasági előadó iratai. 15/1895-96. ) 91 Az 1895. évi adatok: Mezőgazd. Statisztika. 1897. 176. p. - Atovábbiakban lásdBurics i.m. 47. p. (Helyi adatforrásokra hivatkozik.) A századforduló állatjárványairól csak közvetett adataink vannak, így pl. 1908-ban arról értesülünk, hogy gróf Széchenyi Bertalan az az évi marhavész által sújtott települések közül Bodvicának két tenyészkant adományozott. (NH. 1908. szept. 17. 3. p.) 92 Méhészet. NH. 1908. szept. 17. 38. sz. 2. p. 93 Király István: Nagyatádi Szabó István és pártja az első világháború előtt. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 64. p. Bp. 1908. továbbá: Erényi Tibor: Az ellenzéki küzdelem fellendülése 1911-1912-ben. In.: Magyarország története, 1890-1918. Főszerk.: Hanák Péter. Bp. 1978. 808-809. p.