Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

c. lap írta 1869-ben: Régen azzal rémítették a falusiakat, hogy tűz van. Most a gyapjú a rémkiáltás, mely évek óta eladatlan. Régen ez rántotta ki a bajból a gazdákat. Most az ausztráliai gyapjú lehetetlenné tette a drágább magyar gyapjú eladását. A számadó birkásnak ispáni fizetése van, a legelőkön nagy az adó, és a takarmánytermelés is drága.

83 Nyilvánvaló, hogy a juhtenyésztés versenyét csak azok az uradalmak bírták, melyeknek megvolt a lehetősége az állomány megfelelő tartására, és megvolt a biztos vevőköre. Kivadáron még a század első évtizedének végén is jelentős juhállomány volt gróf Somssich Adolf uradalmában, 3800 darabot számláló merinoelektorál juhtenyészetében 72 tenyészkos volt.

84 A megye lóállományának több mint a fele a nagyatádi járásban volt. Ezt a számot feltétlenül emelte az, hogy 1888-tól 1912-ig Nagyatádon állomásozott a székesfehérvári m. kir. méntelep negyedik osztálya. A lóállományról a település körülményeit jól ismerő Buries azt írta, hogy az istállózó pásztorkodás volt szokás Nagyatádon, ami nyári legeltetést és téli istállóban tartást jelentett. Szerinte Nagyatádon dívott a lótartás, bár a gazdák nem nevelték, hanem a közeli Muraközből hozták a csikókat.

85 A kivadári uradalomban századunk első évtizedének végére félvérfajú lovak voltak, mégpedig 42 volt ménesben tartott ló, 14 igás és 12 urasági, illetve tisztiló.

86 1895-ben legnagyobb számban a szarvasmarhát találjuk ezen a területen. Ekkor már a fajtaváltás itt is lezajlott, de az uradalmakban még magyar fajta szarvasmarha volt az általános. Ezeket igavonásra használták elsősorban. A kistenyésztők viszont a jól tejelő magyar pirostarka fajtát tenyésztették főként.

8 A szarvasmarha-állomány fajtánkénti megoszlásáról a következő táblázatunk ad áttekintést. A szarvasmarhák fajtánkénti megoszlása 1895-ben

88 9. sz. táblázat Magyar Mokány PirosBorzEgyéb Bivaly Település erdélyi vagy tarka deres színes riska száma Nagyatád 296 21 _ t a 697 51 Bodvica 129 29 44 1 1 Henész 219 67 54 4 9 4 Kivadár 200 297 111 Nagyatádon tehát a szarvasmarhák legnagyobb száma tarka, feltehetően ezek mind a parasztok tulajdonában voltak. Itt ekkor még igen fontos volt a szarvasmarhatenyésztés, hiszen - mint azt az utókor emlékezete megőrizte -, még az olyan fontos fiumei vasútvonalnak Nagyatádon keresztül vezető első tervezetét is az buktatta meg, hogy Nagyatád elöljárói attól féltek, hogy szarvasmarháik megijednek a mozdonytól!

89 A nagy testű magyar erdélyi fajta szarvasmarha és nyilvánvalóan a bivalyok is az uradalmak állatai voltak. A századfordulón a kivadári uradalomban 162 fehér