Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

A földbirtok művelési ágak szerinti megoszlása magáról a gazdálkodásról szolgáltat értékes adatokat, bár itt csupán a határ egészéről adnak adataink áttekintést, és egységbe olvad az uradalmi és a paraszti gazdálkodás egy-egytelepülés határában. Egy adózás céljait szolgáló összeírás és a Fényes Elek által összegyűjtött községenként! kimutatás áll rendelkezésünkre a határ művelési ágak szerinti megoszlásának feltüntetésére.

30 Az előbbi figyelmen kívül hagyta a hasznavehetetlen területeket, egyébként a Nagyatádra vonatkozó egyéb adatai teljesen megegyeznek Fényes adataivak Alábbi összehasonlító táblázatunkban tehát Fényes adatai alapján mutatjuk ki - százalékosan - az eltérést a határ művelési ágak szerinti megoszlásában 1849 és 1865 között, a birtokrendezések szempontjából az egyik legkritikusabb időszakban.

31 A határ művelési ágak szerinti megoszlása Nagyatádon 1. táblázat Év Területmérték Kert, belsőség Szántóföld Rét kegelő Erdő Szőlő Hasznavehetetlen Összes (töredék holdakkal) 1849 magyar 239 2292 684 7 2985 187 6398 hold %-han 4 36 10 0 47 3 100 1865 kat. hold 1626 677 2273 167 4744 %-han 34 14 48 4 100 Elsőként azt kell megállapítanunk, hogy a település határa - ha átszámítjuk a magyar holdat kat. holdra - csökkent, hiszen 1848-ban 4798 kat. hold volt,

32 míg 1865-ben csak 4744 kat. hold. Ez azonban elkönyvelhető mérési hibának is, hiszen a feudalizmusban a földek minősége szerint egy-egy hold szántóföld 1100,1200 vagy 1300 négyszögöl volt Somogy megyében is. Az arányok változását azonban nehezen lehetne e mérési eltérések rovására írni. Nagyon meglepő az erdők arányának növekedése, s ezzel egyidejűleg a szántóföldek arányának csökkenése. Ez - feltehetően - a kor számlájára írható, amikor is a földek művelését sok bizonytalansági tényező (elsősorban a már említett úrbérileg rendezetlenség) kedvezőtlenül befolyásolta. Ez az időszak nem volt - a földművelés szempontjából - jelentős időszaka ennek a vidéknek, a statisztikai adatok tanúsága szerint. A két hajdani jobbágytelepülésben csupán az 1865. évi adatok állnak rendelkezésünkre, de ezek kétféle formában. A hivatalos kimutatás Bodviczán csupán a község adatait foglalta össze (a hasznavehetetlen terület nélkül), míg Fényes Elek két pusztával, tehát az uradalmi birtok teljes területével együtt közölte a határ adatait.

33 Érdemes az eltérés mértékének megfigyelése érdekében mindkét adatsort közelebbről is megvizsgálnunk. A puszta nélkül számított területen tehát a legelő aránya magasabb, ami világosan tükrözi azt, hogy a pusztaként nyilvántartott uradalmakban már eltűnt az állatok legelőn tartása, felváltotta azt teljesen az istállózó állattenyésztés, míg a falvakban még nem került sor a legelők feltörésére.