Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Dóber Viktor: Ismeretlen adatok Pálóczi Horváth Ádámról, a tapsonyi felkelésről, valamint a bajomi-sárdi állapotokról Patyi Antal plébánossága alatt
Patyi Antal plébános bajomi működése Az 1979-ben Solymosi és Mikóczi által írt Nagybajom történetében aránylag kevés egyházi vonatkozású részletet találunk, főleg a nagybajomi plébánosok működéséről, itt is elsősorban a század végéről, mikor éppen Patyi Antal volt a nagy körzet lelkipásztora. Úgy gondolom, hasznos lesz számunkra, ha megrajzoljuk ennek a papnak az életét, s rajta keresztül azt a kort, amelyről még mindig lehetnek ismeretlen adatok, számunkra értékes források. a) A korszellem, melyben Patyi Antal élt... Ismerjük már Patyi életrajzi adatait Pfeiffer műve alapján, hallottuk, milyen kitűnő tanuló volt Győrben, s nemsokára azt is megtudjuk, hogy a szépen induló papi élet hogyan végződik oly korán, 52 éves korában - az alkohol miatt. Mivel azonban papi életére hatással volt az a korszellem is, melyben élnie kellett, feltétlenül meg kell szívlelnünk egy történész következő megállapításait: „A XVIII. század szomorú öröksége, az ún. felvilágosodás tovább éreztette dermesztő hatását egyházmegyénkben az új század első felében. A lelki szárazság időszaka ez. Növelték a bajokat a napóleoni háborúkkal járó zűrzavarok. Sok gondot okozott az egyházmegye vezetőségének, hogy az állami szemináriumokból kikerült papság nem állott hivatása magaslatán. Veszprém kispapjai a pozsonyi generális szemináriumban készültek a papi pályára, ahol a tanárok kigúnyolták a mélyebb vallásosságot, a papi nőtlenséget, tagadták a pápai csalatkozhatatlanságot, nyíltan bírálták még a tridenti zsinat egyes dogmáit is." 3 Mivel Patyi felszentelése 1780-ban volt, éppen Mária Terézia halála évében, és az új veszprémi szeminárium is működött 1784-ig, "' mondhatjuk, hogy a jozefinista szemináriumi nevelés őt még nem érintette, de igenis hatással volt rá és társaira a Voltaire által terjesztett felvilágosodás, s ez még a szemináriumi tankönyvekben is megnyilvánult. Milyen volt a szemináriumi légkör a századfordulón, mutatja Hofbauer Szt. Kelemen esete, aki akkoriban volt kispap és egyik tanárának szemébe mondta, hogy amit őnekik tanít, az nem katolikus... Sok év múlva találkozott ez a paptanár a mi szentünkkel és megvallotta neki, hogy az a szemináriumi kijelentés ejtette gondolkodóba, szakított a jozefinista szellemmel, megtért és egyháziasan gondolkodó lett idős korára. 75 Biztosak lehetünk benne, hogy Patyi Antal sem vonhatta ki magát ezen eszmék hatása alól. b) Mit örökölt Patyi Antal elődeitől? Az első tényező, mely sok mindenben meghatározza az új pap működését, kétségtelelnül azok a körülmények, melyekkel szembetalálja magát akár az elődei által, akár az őt körülvevő dolgok által. Elődje volt Komáromi Mihály, 1789-től a francia forradalom eszméi terjednek Európában, így hazánkban is, Nagybajomban és vidékén jelentős protestáns közösség létezett, s ezek szabad vallásgyakorlatát, templomépítési jogait éppen az 1780-1790 közt uralkodó II. József tette lehetővé, aztán a napóleoni háborúk okozta anyagi gondok stb. Ezek mind körülvették a bajomi működését megkezdő Patyi Antalt, az egykori igen tehetséges kispapot.
