Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Bodosi Mihály: Dunántúli 18. századi pestisjárványok különös tekintettel Somogyra
A jegyzőkönyvet felolvasták a február 4-i ülésen, s az alispán levelével együtt elküldték a főispánnak és a HTT-nek. Az alispán azonban egyelőre a község őrizetét fenntartotta. A herényi helyzet orvosszakértői vizsgálata A herényi pestis hírének vétele után a futárral a főispánhoz küldött sebészi jelentést azonnal az udvari kancelláriához továbbították, mivel Iharosberény fontos közlekedési kereszteződési állomás volt. A jelentésben a főispán pestisorvost és -sebészt is kért. A kancellária jelentette az uralkodónak, aki azonnali zárlatot, orvos- és sebészvizsgáló kiküldését rendelte el. A Grázból indított orvos és sebész a február 6-án vett utasításra Kanizsára indult, ahol csatlakozott hozzájuk a Dezsőfy huszárezred sebésze. A bizottság jegyzőkönyvének latin eredetű tartalma: .Alulírottak felsőbb parancsra Kanizsán megjelenvén, ott kísérőként kapott Schultz Péterrel, a D. huszárezred sebészével 1739. február 10-én Path-on átadtuk Somogy megye nemzetes első alispánjának utasításunkat s engedélyt kértünk, hogy annak a kívánt módon eleget tehessünk... A legközelebbi szerdai napon, február 11-én, a mondott Berény faluba érkeztünk, hol minden szükséges óvintézkedések mellett 4 napon át vizsgáltuk és kerestük a szimptomákat, s amit észleltünk lelkiismeretesen a következőkben jelentjük:... ...Berény falu 50 házzal, ugyanannyi családdal, több mint 400 lelket számlál, akik közül 4 egyént találtunk betegen. A 4 beteg közül 3 körülbelül 11 napja folyamatosan magas lázzal fekszik, vörös pecsétes kiütésekkel, zavartan, kiszáradt nyelvvel. Ezt az állapotukat azonban nem ragályban szerezték, hanem a falu bírája leányának az esküvőjén a mértéktelen evés, ivás után alakult ki. A 4. beteg egy asszony, ki egy fatörzs ütésétől sérült meg és ugyancsak tartósan, lázzal beteg. Úgy véljük, hogy ezek a kiütéses esetek nem lehetnek pestis fertőzés következményei, sem az asszony állapota. Szükségesnek láttuk a falu öregjeinek összehívását és eskü alatt meghallgatni a korábbi halálesetekről. Ezek vallották, hogy az elmúlt év augusztus 15-től ez év január 15-ig a faluban 17-en haltak meg. Utoljára az a Sohár István, akinek a betegségéről a vármegye sebésze és a szolgabíró, haláláról a bizottság jegyzőkönyve tesz említést.” A továbbiakban előadják, hogy a meghaltakról nincs írásos feljegyzés, mert a Helvét vallású lelkész anyakönyvet nem vezet. A felsoroltak között 13-14—15. szám alatt szerepel az uradalmi kocsis családja is. „Hihetőleg, azért hiresztelték el a pestis betegséget, mert a 13-, 14. és 15. szám alatt feltüntetett halottak, az uradalmi kocsis 40 éves felesége és két serdülő leánya febris continuában egymást követően december elején meghaltak. Ezeknek a holttestét mosdatva, az anyán mirigyeket láttak az öltöztetők és pestisesnek vélt foltokat. Ezek hiresztelték el a pestist, melyről a földesúr vitézlő Inkey János Úr megijedvén, családjával együtt elköltözött. Ez csak erősítette az alaptalan hírt, miszerint e Berény faluban pestis van.” Leírják, hogy a hír eljutván a közeli Pathra, Somssich alispán úrhoz, elrendelte a falu körülzárását és a vármegye sebészét a helyszínre küldte, hogy vizsgálja meg a betegeket és tegyen jelentést... 93
