Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Bodosi Mihály: Dunántúli 18. századi pestisjárványok különös tekintettel Somogyra
A bolhacsípéssel beoltott fertőzés tünetei hevesebbek, tartósabbak. Ismétlődő hidegrázások után tartósan magas láz, kínzó fejfájás, orrvérzés, ízületi fájdalmak, kollapszuskészség, a nyirokerek és a nyirokcsomók gyulladásos duzzanata a bőrön jól kirajzolódik. Ezek a göbök és különösen az ágyékban és hónaljban hatalmasra duzzadó nyirokmirigyektől kapta a betegség a bubó nevet (bubó, guga, mirigy). Ez a 6-10 napig tartó állapot a szervezet védekezőerőinek a behatolás helyén összpontosítását jelzi, teljes erejű, kétesélyes küzdelmet. Ha sikerül a szervezet erőinek megakadályozni a továbbterjedést, akkor a lágyéki mirigy fokozatosan beolvad, kifakad vagy felmetszik, s ez a fertőzött megmenekülését is jelenti. Fontos ismerni, hogy a betegség eddig a szakaszig nem fertőz, az ápolása nem jelent veszélyt, nem terjeszti a betegséget. A felgyógyuló természetesen egész életére védettséget szerez. Ha a baktériumáradat áttöri a védőgátat és a nyirokvezetéken át a vérkeringésbe kerül, kialakul a halálos végű, vérmérgezéses szepti kó-toxikus állapot, amely nemcsak halálos szövődmény, hanem a környezetre is fertőző. A baktériumok elárasztják a szerveket, mindenütt apró szeptikus véralvadást hoznak létre a hajszálerekben, mely körül elhalás kezdődik. A bőrkapillárisok foltos vörhenyes elszíneződései (a pestisfoltok) a kialakuló furunculus kezdeti állapota. Hasonló elhalások jönnek létre a szervekben, melynek a gázai a vérbe kerülnek, és a vérzésekben, legkorábban a légzésben rothadó fehérjére emlékeztető bűz (dögszag, dögösség) veszi körül a beteget. A betegség korai jelensége a tüdőgyulladás, mely a köhögéssel, nedves, majd véres köpetével árulja el magát. Ebben a periódusban a beteg minden kilégzése, köhögése ontja a virulens baktériumokat. Aki ezt a levegőt belégzi, az megfertőződik. A tüdő alveolusain át a baktérium a véráramba kerül, és a megfertőzött személy 24 óra alatt nemcsak beteggé, de fertőzővé is válik. A fel nem ismert és előzetesen nem kezelt fertőzött személy tüdőpestise 24 óra alatt kialakul, és fertőzővé válik a kilégzett levegővel és a korán jelentkező köhögés cseppinfek- ciója útján. Felismert tüdőpestisest azonnal kórházba kell szállítani, a környezetét beoltani és a lakást fertőtleníteni. Kezeletlen állapot 90%-ban halálos. 48 órán át kezeletlen fertőzött kialakult pneumoniával menthetetlen. A gyógykezelés minden esetben védősavó adásával, antibiotikumokkal és intenzív kezeléssel eredményes. Ahol pestist felismernek, azonnal a legszélesebb körű patkányirtást kell kezdeni a bolhák irtásával együtt, rendszerint permetező vagy gázosító eljárással. A környezetet immunizálni kell. A fertőzött környezetből vér- és köpettenyésztéssel igyekeznek a baktériummentességet bizonyítani. Kórismézett eset után kétszeri negativitás után lehet csak a zárlatot feloldani. A betegség járványtani érdekessége, hogy a fertőzés mechanizmusát az inoculaciós formában csak 10 évvel a baktérium felismerése után találták meg. A patkányok és a bolhák viselkedésének tanulmányozása a legutóbbi időkig változatlanul tart. Különös érdeklődéssel foglalkoznak a 19. századi európai megszűnés okainak kutatásával a genetikusok. Az a magyarázat, mely szerint a higiénés viszonyok javulása, a kórházi kezelés elterjedése és a szigorú rendszabályok eredményezték volna, aligha fogadható el. Azt a felvetést sem lehet elfogadni, hogy az immunizáltak száma olyan nagy lett, hogy járványszerűen nem tudott terjedni, mert az immunizáltság legfeljebb egy élettar78
