Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára?
kézifegyverekkel voltak védhetők, illetve a vár magasabb rondelláinak ágyútűzereje biztosíthatta a város védelmét is. A várost kelet felől új, a középkori várároknál sokkal szélesebb és mélyebb vizesárokkal vették körül, melyet szintén a Kapos ingoványaival kötöttek össze. Lehetséges azonban, hogy a város árkának vízpótlását a Kapos vizének keleti irányú elterelésével oldották meg. Ezt az 1783. évi I. katonai felmérés térképe engedi sejtetni (lásd 9. sz. ábra). Ezt a medret használhatták fel a XIX. sz. elején a Kapos szabályozásához kapcsolódóan a Malom-árok létesítéséhez. 9. ábra. Kaposvár az 1783- évii. katonai felmérés térképén (Hadtörténeti Múzeum Térképtára) A török város keleti kapuja a Vár utca mai Malom-árok feletti hídja környékén, attól kissé délnyugatra lehetett, mivel a Vár utca régebben kissé délebbre keresztezte a Malom-árkot (a város sáncárkát). A kifli alakú város területén a Waldtman-Krausen féle metszet szerint négy nagyobb épület, valószínűleg dzsámi látszik, legnagyobb az északi részén - vélhetően ez az Evlia Cselebi által említett Khunkjár pasa dzsámi. Maga a város egy keskeny utcával rendelkezhetett a „kifli” hossztengelyében, erre fűződhettek fel balkáni zsúfoltsággal a házak (Cselebi szerint három iszlám városrész, a többi keresztény - valószínűleg bosnyák —; a kamarai összeírás itt 50 telket talált). A város holdsarló alaprajzára utal Cselebi azon megállapítása is, hogy „a külváros a Kapos folyó mocsarai közé épült hosszúkás négyszög alakú, ötven lépés széles, palánkfallal 42
